Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)

Tanulmányok - Dr. Ring Mihály: A régibb görög regényről. 16

'24 DK RING. és Psychéről szóló elbeszéllése az elrendezésben is rokon a görög regénynyel: Psyche is csak sok sanyarú lakolás és nehéz próba után jut Ámor tartós biztokába (v: ö: Teuffel, Studien u. Charakteristiken zur griech. u. röm. so-yvie zur deutch. Literaturgesch. 448 1. ff.) de itt sem állanak a íöszemélyek szerelmük és hűségük tekintetében a későbbi regény eszményi magaslatán. Határozott befolyással ez utóbbira végre az alexandrinusok elégiája, külünösen Kallimaché volt. Ez, kivált mióta Diltheynek sikerült a »Kydippe« nevű költemény töredékeinek anyagi összefüggését kimutatni (Nicolai id. h. 74 ff. 1.) elismert tény. Azonos benne és a regényekben az, hogy a hősnő valamely előkelő család tiszteséges leánya, hogy Erős haragra gyúl, midőn megvetve látja magát, azonos a szerelem rögtön keletkezése és emésztő hatása, találkozás valamely szent ünnepély alkalmával s szerencsés végezet kegyes istenségek közbenjárása felytán. De a hősök szerelme és hűsége nem tétetik próbára, nyoma sincs. a tartósb szenvedések és bajosabb kalandoknak, amint általában. Kallimach inkább formai tekintetben, a nyelvezet és leírásban utánaztatott a regényírók által. — Látjuk, hogy az irodalomban — a regény keletkezése előtt már sok erotikái anyag volt í ^halmozva részint bölcsészetileg értekező, részint elbeszéllve rajzoló alakban. Nem volt tehát ugrás, ha a regény a szerelmet eszményi hatalommá magasította. A szerelemnek eszményiebb fölfogására továbbá a társalomban is egyengetve volt az út. A második században K. u. a görög nőnek társadalmi állása már határozottan más volt mint előbbi időkben. Mentül inkább csökkent a közügyekiránti részvét a zsarnokilag igazgatott államban, mentül inkább emelkedett a magánélet jelentősége, annál többet nyertek tekintélyben azon intézvények, melyektől a magánélet egészsége függ; így fölebb szállt a házas élet, s természetes következésben a nőnek társadalmi s etnikai méltósága. Míg Rómában az általánosan kötelező állami czél érleli a nőnek társadalmi egyenrangúságát, addig a görögnek szabadabb lelke eszményi] igazolását keresi azon polgáii intézvények, mely most, — nem minden római befolyás nélkül — mélyebb s mélyebb gyökeret ereszt a magánélet talajába, így az uj feltétekhez kötött házasságának eszményi igazolását a szerelemben találja, lelki, rendületlenül hü együvétartozásban, mely ama polgári intéz vény rideg törvényczikkjéhez úgy viszonylik, mint lélek a testhez. A társadalom e nézetét előkészítették a böl-