Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Második rész. - Első osztály. - A’ név-szó. - B.) Származott tárgyi névszók. - Igeszóktul származnak: - 40. §. p képzővel 59

SZÓ-TAN. 59 .póling mennydörgés, polf polsing nyál, takony;

pol'isf puz'ing füst, pvs ? 38. §. Néha 8 (as}

'is)

is illyenl'éle képző, mint • horas kép, alak, hasonló, hor kép; naras-, nar'is-, naras-jug hegedű, narf levipas étel, lev'ip evő; velpas fegyver, velp ölő; volpa* élet, volp valój levő. Össze lehet vetni a' magyar szókat: tavasz (osztj. tov'i), száraz (osztj. sor), igaz (jog). 39. §. A' p és m is képeznek néha névszóbul új névszót: lav'irtap és l'ürtap teher, lav'irt nehéz; rogop hamis, rog í tor'ip ajak, torbet ajkak, tor cső, torok; torop, torop-punet bajusz; vangrep horog, kapocs, canker görbe; sump, sumpa bolond, sum ostoba, mm ho ostoba ember; uram árok töltése, ur szél; Korám minta, előrajz, hor kép ; jurám barázda, jur vonal; nor'im híd, nor palló A' p és m azomban leggyakrabban igeszókbul képeznek névszókat, Igeszóktul származnak névszók: 40. §. p képző által, mint: iinaltip gyógyszer, imalta-ta gyógyítani, amt'ip, amd'ip öröm, am'id-ta örülni, hongep hágó, lépcső, hong-ta hágni, lang'ip és lanlüp takaró, lang-ta fedni, nomiz'ip képzelet,

nom'is-ta gondolni, képzelni, s'istep vakaró, sista-ta tisztítani, surttp vas vessző a' szán talpán, iiur-ta vonalt húzni, tuhrep rekesz, tugor-ta bétevődni, záródni, pul'ip dugó, pul-ta fúl-ni, fojtani, volt'ip vakaró kés, gyalu, volta-ta gyalulni ?