Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Második rész. - Első osztály. - A’ név-szó. - 28. §. Az eredeti tárgyi névszók nem mind egy taguak 54

54 MÁSODIK KÉSZ. tovi tavasz, R. tani; dl tó, R, tu; inj tályog, fekély, tujt szán, tuT tegez, tun gyöngy, tünk moh, R. tank; hmg igazság, tus ügyessége tus szakái, R. tus; turum ég, R. torom : tut tüz, R. üttf; tópa 16-köröm. pay rakás, /KÍÍ fül, R. pal; pal fél, pcm zátony, fövény, R. pan; pánt út, ösvény, pang gombolyag, pad\ padi, pot fenek, jospad tenyér, R. ped; patka pap, pam hőség, pe'il fürdő, penk fog, R. peang; pes czomb, R. piS; perna kereszt, pH fél, társ, pis csuda, pog, poh fiú, pol viz-gát, R. pol geréb a' vízben; polt rothadás, pon ring, pong gomba, pos ujjatlan keztyű, pos jel, csuda, pos vég, pos fos, szar, por fúru, pom fű, puj tő, segg, R. puj; puka, pukaj begy, puga púp, pugol falu, R. pogol; pid falat;

puln

csalán, pun fan, szőr, R. pun; pun, pon zacskós háló, R. pon; pus ok, pus rét, i pus egyszer, puzi fark, put fázok, R. put; pubi medve, pum, pom fű. vaj lábbeli, R. vaj; vanzi pázsit, fű, vazi kacsa, R. vas; var geréb a' tó szájában, vei erő, vel'im velő, veng vő, vént feleség, vez, venz kép, R. vues ; ver tett, v'il rénszarvas, voj vad, vaj, voj zsír voh pénz, tw*;

vur

vér, R. uiítf; v'is lyuk, t$8 himlő, bőrkiütés, v'it tágasság, vol alj, hely, vo$t

vas

város, R. os, vuos; vozi por, füst, vor, ur vonal, vor'inga varjú, R. vorgna; vot szél, R. vuat; vul czölöp a' sátor felállítására, vus dolog, vurt haszon. mai mélység, mav'i méz, me'il melly, R. mél; menk ördög, meng meny, mii süveg, mis, mus tehén, miz kincs, mit bér, fizetés, R. mit; moj vendégség, mok, muk baj, gond, mons mese, monda, mos vélemény, mos, mus betegség, mórt mérték, mű föld, ország, R. mű', mugol máj, muzi hangya, mur, m'ir nép, muv'i íolyó hajlatja. A' Reguly jegyzetébül még ezek is: angen íny, or szamojéd, or erdő, ord hold, uzom, vázam vészháló, kis komok, kis bőrharisnya, kir zsák, ko és ho ember, jindi ideg, húr, juos út, laum szén, la r tó, li nagy merőkanál, luk hófajd, nagar mogyoró, nu ág, nada rénszarvas moha, saj kerecsen madár, sajm patak, sans térd, sebein bűbájos, sius sas, soga fajd, soros arasz, taht'i bőr takaró, tond'i nyírhéj, tóba rén köröm, mus tehén, vars vércse, ölyv. 28. §. Az eredeti névszók egytaguak, de nem mind. A' déli osztjákban p. o. tagutem, teudem, az éjszakiban tevt'im, teudom tetű, tetv; a' tagutem, bár háromtagú szó, csakúgy eredeti, mint a' magyar tetv, sőt ha tovább mennénk, mint a' finn tái, a' cseremisz ti és a' mordvin si. Jeles példája ez a' rokon nyelvekbeli megfelelő