Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Második rész. - Első osztály. - A’ név-szó. - 29. §. Nem taglalhatók és idegen szók 55 - 30. §. k és h végü kéttagu szók is eredetiek 55 - 31. §. l és n végü kéttagu szók is eredetiek 55

SZÓ-TAN. 55 szók hangváltozásának: tagutem, teudem, teudom, tevt'im, tetv vagy tetű, tcii, ti, si. Annál könnyebb elfogadni, hogy a' nal'ini nyelv, vel'im velő szókon kívül a' nav'irem,. R. naurem gyermek, lajim fejsze, sofim vagy sorm halál, tor'im isten, iurum ég,, szók is eredetiek, jóllehet megfelelőjiket nem mutathatjuk fel a' magyarban De az osztják sor'im vagy som-nak, a' finn surma, halál, felel meg. A' voringa, vorgna varnyu, varjú, savina, R. sauning szarka, is eredeti névszók. — 'S ha tudjuk, hogy lenk'ir, .longur egér, eredeti szó: a' lank'ir, liinger váll, szót is annak vehetjük, mert nem birjuk széttaglalni. 29. §. A' következőket sem taglalhatjuk szét 's azért eredetieknek tarjuk: osmar tréfa, unUr, und'ir méh, has, R. ondur; kut'ir forróság, namb'ir szemét, nav'ir hab, tajték, úum'ir kerek, sour nyúl, R. saur; tagar gyékény, pugor sziget, vohsür róka, R. ohsar ,• vond'ir hód, R. onder. — De a' vohsar összetettnek látszik, a' voh = réz, a' szinét fejezvén ki. Idegenek a' tovar áru, tár, pojar úr, pozar vásár, pogatur bátor. 30. §. Sok k, h végű, bár kéttagú, névszó eredetinek tartható, mint: kurek tyúk, kuruk sas, kulah, kulih holló, R. holah; népek könyv, írás, tulah szalonka; talán muroh földi málna (Moltebeer\ R. moroh is az ; — sopek csizma, orosz. Idegenek talán a' pa&oh, pozoh borjú, kölyök, amp pozoh eb kölyök, os pozoh bárány, mert a' török-tatár buzagu, bozagu = borjú; az ng végűek is lehetnek eredetiek, mint: kalang, R. kelang rénszarvas, hot'ing hattyú, jdeng bálvány, sauning szarka, pal'ing felhő, puk'ing köldök. 31. §. Némelly l és n végű kéttagú névszó hasonlóképen eredeti, mint: jugol íj, pugol, pogol falu, mugol maj, togol, tog'il, R. togol toll, szárny, me'il melly, pectus, péil fürdő, ogol, ugol szán. A' következő n végűek : kanan könyök, jakan zir,jetn estve, jev'in sigér, jogán folyó, samkan csengettyű, torn fű, széna, toman lakat, pazan asztal, puln csalán. — saman bűvész, idegen; pordon méreg, is annak látszik.