Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)
Első rész. - Nyelvjárások. - 20. §. A’ vogul és osztják nyelv viszonya egymáshoz; a’ déli és éjszaki osztják 41
HANG-TAN. 41 Nyelvjárások. 20. §. Nagyon ismeretes dolog, hogy minden nyelv, a' mellyet irodalom nem határoz, nem fékez, sokféle tájbeli eltérést hoz elö, sőt nyelvjárásokat is nevel. A' nyelvjárás különös alakját teszi a' nyelvnek; a' tájbeli eltérés, vagy táj Szólás a' nyelvjárásoknak is tájbeli sajátságait tüntetik fel. Ha könnyebb megmondani, mit tartunk tájszólásnak, nem könnyű ám határt vetni a' nyelvjárás és az önálló nyelv között. A' vogul és osztják nyelvek valóban testvér-nyelvek, mégis mindenikét önálló nyelvnek mondjuk és kell is mondanunk. A' vogul igének névi módja: vngve, uhv, ne és m képzőkkel, az osztják igéé pedig ta és m képzőkkel alkot igeneveket, így: a' vogul: men-ungve, vagy men-uhv menni, men-ne menő, menés, men-(i)m ment, menés ; az osztják: mert ta menni, menő, menés, mm~(i)m ment, menés. Továbbá a' vogul igének jelen ideje képző nélkül való, az osztják igéé d (1) képzővel van, tehát a' vogul : ménem, ménen, meni; meneu, ménen, menet. az osztják: men-l-em, men-l-en, menel; men-l-u, men-l-en, men-l-et (megyek, mégy, megyén; megyünk stb.) Már ezeknél fogva is külön nyelvnek kell tartani a' vogult, 's külön valónak az osztjákok A' vogulnak két nagy nyelvjárását írtam le: az éjszakit, és a' délit vagy a' Konda-mellékit; egy harmadik nyelvjárása lehet a' Loszvai, a' mellynek ismertetését Ahlqvist-tül várjuk. *) Hány nyelvjárása van mind össze az osztjáknak, nem tudom, de hányrul van tudomásom, azt itt előadom. Castrén, mint a' Bevezetésben meg van mondva, az irtisi és a' felső obi nyelvjá*) Alüqvist állítása szerint: »Voguulin kieltá on kolme ei paljon toisistansa eroavata murretta, nim. lounaspuolinen, jota voisi kutsua Losvan murteeksi, kaakkoinen eli Kondan ja pohjainen eli Sosvan murre« a' vogul nyelvnek három nem igen külömböző nyelvjárása van, t. i. a' nyugat-déli, mellyet Loszvainak nevezhetni, a' kelet-déli vagy a' Kondai meg az éjszaki, vagy a,' Szosz,ya\. Kieletár, 3 Vinkó. 58. lapján.