Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Első rész. - Nyelvjárások. - 21. §. A’ déli osztják t-je az éjszakiban l; s annak au, eu-je ebben ov, ev 42

ELSŐ KÉSZ. rást tárgyalta; e' kettőt együtt deli osztják nyelvnek nevezhetjük, a. mellynek tehát szorosan véve irtisi és fel-obi nyelvjárása van. Vologodszki szótára és fordításai az al-obi nyelvjárást mutatják nekünk; ez volna tehát az éjszaki osztják nyelv. De Vologodszki gyakran felhozza a' berezovi és obdorszki tájszólásokat. A' Reguly hozta énekek is az éjszaki nyelven valók, de nc'mi sajátságokat tüntetnek elő, a' mellyek leginkább hangkülömbsegek. Ezek szerint az osztják nyelv déli osztjákra és éjszaki osztjákra oszlik, A' déliben van az irtisi e's fel-obi, vagy szurguti nyelvjárás. Ezek tájszólásairul nem tudunk semmit, mert az egész déli osztjákot csak Castrén előadásából ismerjük. A' Fischer által úgy nevezett Kondai osztják (lásd Bevez. 3.) inkább az al-obi nyelvjáráshoz való. Az éjszakihoz tartozik a' Vologodszki nyelve, a' berezovi és obdorszki tájszólásokkal, meg a' Reguly hozta énekek nyelve. 21. §. A' déli és éjszaki osztják leginkább két tünemény által külömbözik egymástul, t i. hogy igen sokszor a' déli nyelvnek t, d-)ét az éjszaki nyelv /-lel váltja fel, ;

s hogy a' déli nyelv

au;

cu iker hangzójit az éjszaki nyelv ov, eovel fejezi ki. Azért van á' déli osztjákban: teu ta u tábet tábetmet ta sem-ta, sem-da tájéin tágart tetl tanga tant tenger tenger tonh tor, túrt teg ő ló hét hetedik talán, nélkül vak balta, fejsze nehéz öl evet gabona, liszt váll egér bálvány gyökér fark az éjszaki osztjákban: hí lov, lov>) R. lau lab'it labitmit la sem-la laj'iin lav'irt, liirt lal lanki lant lank'ir, lenk'ir lengir, lenk'ir long, leng ler lij