Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Első rész. - A’ hangok változásairul. - 19. §. Az ajak- és inyhangok változásai 39

HANG-TAN. 39 vas, sem kardét pápaszem (vas szemek}; hot ház, hod'ije házikó, hoding házba való, házhoz tartozó; kas kedv, kazíng örvendő; vos város, voz'i városba, vozet városok stb. stb. Ez szabálynak látszik, de fordul elő sok kivétel is. De mássalhangzók előtt is változnak, különösen a' g és t. A' ta névi mód képzője előtt a' g majdnem kivétel nélkül h-\á lesz Vologodszkinál, tehát vog, nog, rag, tag igetők lesznek: voh-ta híni, noh-ta sántítani, rah-ta érni, tah-ta vetni. Egyébkor is h-vá lesz g a' t előtt, mint sugod-ta szakítani, suht'ipsa szakítás; yahtílt-ta szaggatni. Az ng kivételt látszik tenni, azért a' hong, jang, lo?ig:

vong, mung igetők g-}e megmarad a' ta képző előtt, így : hong-ta hágni, jang-ta menni, utazni, long-ta bemenni, vong-ta vágni, mung-ta törülni, zsurolni. V. ö. a' 11. §. végét. A' g az l n t előtt is h-víx szeret változni, p. o. hogol-ta futni, de hohl'ipsa futás; sogol deszka, sohlet deszkák; sogon-ta végződni, sohnipsa vég, sohn'ipta-ta végezni; sohnema-ta szakadni. Talán hasonló okbul változik a' t is mind t, mind l előtt c?-vé, p. o. lid-ta akarni, lidlem akarok, de Llt'im akarva, akart; sugod-ta szakítani, sugodlem szakítok, de suht'im szakított. Az is van: jü servírla pá tuta jutla elvágatik és tűzbe vettetik. 3, 10. — meg: jug sev'irla pa tuta judla a' fa elvágatik és tűzbe vettetik. 7, 14. — Általában némi ingadozás tűnik elő az említett hangváltozásban: a' ta képző előtt Vologodszki rendesen d-vé változtatja a' t-t, minek bizonyosan oka van. Lehet, hogy hasonló kiejtés van az osztjákban is, valamikor tt kerül össze, mint a'lapp nyelvben, a' mcllyben a tt, kkt úgy ejtik, mintha ht, hk volna. A' Reguly hozta énekekben az említett hangváltozás két szónak egybetalálkozásában is mutatkozik, p. o. jang ko (tíz ember) helyett van janh ho, és jang go; ord ko (szolga ember) helyett van art ko; melek, meleg turpi (meleg ajakú, torkú) helyett van meleh turpi stb. stb. Vologodszkinál is vannak illyenek, mint suk baj, kín, de sug vandta ho kínszenvedő; sup darab, de sub jug darab fa ; így horas kép, de ho>'az v'ilet képet vesznek, ebben: Vi kasla horaz vilet l'i ohtel = ők szomorú képet vesznek magokra. Azért van izagat mind, i-sagat helyett, ízi ugyanaz, i-sl helyett stb. Regulynél i gos jong (11) i kos jong helyett; i belek egy fél, i baji egy rakásra, i pelek, i paji helyett stb. 19. §. Nevezetes hangváltozás az ajak- és ínylmiigok között,