Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Első rész. - A’ hangok változásairul. - 16. §. Hangok kiugratásai 38 - 17. §. Hangok betoldásai 38 - 18. §. A’ n t p hangok változásai 38

38 ELSŐ RÉSZ. 10. §. Kéttagú névszók, különösen m t k utóhanguak, némelly képzők és viszonyragok előtt kiugratják a' másik tagnak hangzóját, p. o. tor'im isten, tormije oh isten, istenke, torma istennek, tormet istenek 5 turum meny, e'g, turm'ije, twma, turmet • tavim szén, lavmije, lavma, lavmet\ sugum fonal, sugmung fonalas; horazip alakú, korasp'ija alakúnak; hurip ke'pü, hurbet képüek, kniip közép, kutping közepes ; sung'it nyírfa, sungting nyíres; ub'it hajszál, uptije, ubta, uptet hajszálka, hajszálnak, hajszálak és ubt'ije, ubta, ubtet • kut'ir forró, kudring forrós; jolih, joloh nedves, jolhipsa nedvesség ; pelak fél, oldal, pelka, pelket; hurik sas, hirking sasos hely a* hol sok sas van; stb. stb. 17. §. Castrén azt mondja a' déli osztjákrul, hogy néha a'' kiejtés könnyebbítése végett rövid hangzókat toldanak bele a' szókba, vagy hozzájok, p. o. püma-gar kaszáló (fü-mcző), pum-har helyett; vága-pélek egy kopeka (réz-fél), vah-pelek helyett. A' vogulban is vannak illyenek, p. o. uja-kul vad (tulajdonképen : vadhal); talli-tuj esztendő (tulajdonképen: tél-nyár). Ezekben nem látszik, hogy a' könnyebb kiejtés volna a' toldás oka, mert mind a' két nyelv a' pum-har, vagy uj-kul-énál sokkal nehezebb torlást is meggyőz. Hanem más oka lehet, mellyet talán kisejtek. A' vogul és osztják nyelv sokszor két szóval fejezi ki azt, mi két részbül áll, vagy két nemű, mint szüle, gyermek, esztendő stb. A' szüle = anya-atya, a' gyermek = leány-fiú, az esztendő = tél-nyár. S azt a' két szót duálisba teszi, melly a' birtokos ragok nélkül könnyen fölösnek látszik, 's a gyors beszédben el is marad, legalább a' másik szorul. A' vogulban p. o. egva aszszony, ojkii férj; ha már azt akarják mondani: egy pár szüle van, a' szókat mind duálisba teszik, így: egvai ojktii ölei (ezekben az i a' duális), szószerint: két asszony, két férj ketten vannak. Ezt: anyám atyám, így mondja a' vogul: angváum jagáum, szószerint: két anyám, két atyám. A' kettősség van ezekben is: ujá-kul vad, tald-tuj nyár, talán ujli-kula, tala-tuja helyett. 18. §. A' k t p az előhangban és utóhangban változatlanok, de a' belhangban g, d, b-vé lágyulnak, leginkább magánhangzók előtt, mint: jink víz, jinging vizes, dejinking is; hurip képű, hurbet képüek; hop sajka, hob'ije sajkácska; hump hab, liumbet habok stb.; suk baj, kín, sugad-ta kínozni; orí szolga, napszámos, ordet szolgák, Qrdeng szolgai; kart udvar, karding udvaros; kart és kardi