Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Első rész. - A’ hangok változásairul. - 14. §. A’ magánhangzók egyezése nincsen meg 37 - 15. §. A’ szó-tő magánhangzói változnak 37

HANG-TAN. 37 nunglholhan (riin g lollan), Ihulhólh (luloll). De ott van mamendlam malotlam is e' helyett, ma menlam (én megyek), ma lollam (én állok). 13. §. A' j és r, mellyek legközelebb érik a magánhangzókat, amaz az i-t; ez az u-t, néha össze is olvadnak ezekkel; tehát lehet im ésjim = jó, jink és ink víz; urt és vvrt sötjvrt is — haszon, vot és uot szél stb. A' hangok változásaim 1. 14. §. Az osztják nyelv, mint a' vogul is, nem ismeri a' magánhangzók egyezését, minélfogva egy szóban csak a o u, vagy a ö ü fordulhatnának elő mint a magyarban és finnben; tehát az osztjákban a' ragok és képzők nem alkalmazkodnak a' szó-tő magánhangzójihoz. Ezért van itt: tut-na tűzben, és jing-na vízben; paí-la í'ületlen, siket, és sem-la szemetlen, vak; le-ta enni és tu-ta hozni. Reguly szerint: futna, jingna tűzben, vízben; — palli, semli siket, vak stb. De vannak egyéb hangváltozásai a' nyelvnek. 15. §. A' szótőnek magánhangzóji néha változnak, mint le-ta vagy li-ta enni és lav'id-ta, étetni; ma-ta adni, mas adott, de mija adj, mijipsa adás; kadn kettő, kitmet kettődik; ji-ta jönni, juva jÖ}],jum jött, jupsa jövetel. Ezek talán a' legfeltetszőbb bangzóváltozások az éjszaki osztjákban. A' déli osztjákban Castrén többet jegyzett fel. Ott jelesen a' birtokos ragok előtt a' homályos a és o lesz w-vá, a' tiszta a és e pedig i-vé, mint: póm fü, pűmem, füvem ; őnk szurok, unkám; sári csuka, sürdem • — át-éj, ítem éjem; ámp eh, impem; tás készlet, áru, tisem; lek nyom, likam stb. Hlyen hangzó változások fordulnak elő igeszóban is. A' Kondai vogulban to», vi\ mi igetők változtatják meg magánhangzójikat, úgy hogy az imperativusban lesznek: tajen, vajén ma jen (tégy, vigy, adj). Azon hangzó-változás, mellyet az osztják énekekben találunk, inkább azért figyelemre méltó, mert a parallelismussal jár. p. o. sOper nohla vuas ti amesleu saper nohla aut ti amesleu. vUili vet ord altmeng teel isem sidi ultal véli vet ord altmeng teel turem sidi oltr.l. -