Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Első rész. - Hangtan. - 10. §. g hang 34 - 11. §. ng hang 34

IÍANG-TAN. 35 hajszálak. Nyomosabb kérdés az ng (íí-)nél az, vájjon az n-é, vagy a' g a' fő hang? Erre legvilágosabb feleletet adnak a'példák, a mellyek mutatják, hogy az n nemcsak torokhangok, hanem foghangok előtt is gyakran mutatkozik. P. o. uns-ta és us-ta általmenni, ka,ns-ta és kas-ta keresni, kuni és kus köröm, lons'-ta és los'-ta állani, sans és sas hát, pon8-ta és pos-ta melegíteni, érlelni, puns-ta és pus-ta nyitni, vens és ves arcz stb. A' Kondai vogulbul következő példákat teszem ide: oné és oé vagy qri§ és as bír, tart; unt és ut ül; kivs és 7as keres (osztjákul: kans és feas keres) ; hancés has tud, ismer, hanc és 7mS ír; /ioní és Aotf talál; 7'wrco és Zwá sír; tiinc, tuns és í?/c, tus, áll; pwi£ és pus nyit stb. Kegulynél 0ÍÍGJ;

endom,

Vologodszkinél an, ontom, Castrénnél is endam, endem, a7

vogulban

at, ai'im, atent = nem, nincs. A' rokon nyelvek ugyan azt mutatják, p. o. a' vogul-osztják lunt és a' magyar lúd; a' vogul pánt, pánt, pánid,pant'il 's a' magyar fed, fedél; az osztják paleng és a' magyar felleg; az osztják hun'a-ta, sund-fa 's a' magyar sülni, sütni. így állanak egymással szemközt a' finn lintu 's a' lapp /orMtf madár. Világos, hogy ezekben a' foghang a;

tőbeli, az

n pedig csak hangbővülés, melly el is maradhat. Lássuk most torokhangok előtt az n-et. Castrén így írja p. o. ánet és ankét czölöp; s<.-n<m és senkim ütött. Nem világos-e ebbül, hogy ha dnket, senkim.jó, ánget, senget nem lehet rossz ? De hogy az ng hangokból is a' g a' tőbeli 's az n csak hangbővülés, mint a' foghangok előtt, a' rokon nyelvekbül vett megfelelő szók is mutatják; mint: n'ing te, Kondai vogulban nag, éjszaki vogulban ndng; senk nagyon, vogulban sak ; lünk szög, ék, vogulban lig, Uh • lung nyár, vogulban tuj; meng ördög, erdei lény, vogulban mehu és meng. Megfordítva is: vogul nong fel;

osztjákban nog és noh. Még inkább kitetszik az, ha az osztják-vogul és a' magyar megfelelő szókat tekintjük, mint: jeng, jong jég; pong, penk fog; leng'ir, tenger, tanger egér; sung szög; tünk dug stb. Magában az osztjákban van sank és sak hőség, sank'im-ia és sakmi-ta izzadni; lanka és lakká széllyel; jak-ta és jang-ta, tánczolni stb. Az éjszaki vogulban a' névi mód ngv, a' déliben hv, p. o. meriungve, menuhv menni, olungve, oluhv lenni stb.; mi ugyan azt a' hangváltozást mutatja, a' melly van a' menk, meng és mehu (ördög) közt. — Világosnál világosabb tehát, hogy az ng hangok közt a' g a' töbeli, melly g azomban /i-vá is változik, mint az itteni példákból és a' 10. §-ból kitetszik. Én tehát nem í7-t, hanem ng-t 3*