Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Bevezetés. - Az osztják nép jelen állapotja 14

AZ OSZTJÁK NÉP JELEN ÁLLAPOTJA. 21 A' vogulok és osztjákok életmódja a' vadászat és halászat meg a' rénszarvas tartás. A' vadászatra fegyver és kutya kell. A' fegyvert az osztják jugol-nol-iiRk, azaz íj-nyíl-nak, mint a' vadat voj-hul-n&k, azaz állat-hal-nak nevezi. Tulaj donképen voj mindenféle vad, innen tohling voj, azaz tollas vad a' madár. A' voj-hul = vad-hal, kifejezés megmondja, mit vadásznak leginkább. A vadászni szót vel-ta (vei, vogulul iil annyi mint öl és fog) szóval fejezik ki; a' vogul li = lő is; az osztják joutlal = lő. Ez a' szó külömbözik ugyan a' li = lö-tü\, de származik a' jttgol, déli osztják jogot, vogul jaut, jajt azaz {/-tói, minélfogva joutla-ta annyi mint íjjazni, íjjalni, mint mi a' nyílszóbul nyilazni, nyilaim igét képezünk. — A'vadászkutya amp eb, 's a' külömböző vadra külömbözö kutya van, p. o. nogos-ar.ip = nyuszt-eb, vohsar-amp róka-eb. stb. Expedition Dr. Ernst Hofmaun. St. Petersburg, 1856.) az idézett munka 34-dik lapján ezt írja : »Az erdős vidékek vadászára nézve a' legközönségesebb bundás vad az evetke, a' mellynek bőre, bár legolcsóbb is, vadászatának fő nyereségét alapítja meg, 's a' mellynek bőségébül vagy szűk voltábul nyárban gazdag vagy szegény esztendőt jósol. Az evetbőr szerint, mellyet pénz gyanánt vészen és ád, határozza meg az árúk értékét. Azt nem érti, lia mondják, hogy egy pud liszt ennyi meg annyi kopekbe van, de igen is azt, hogy ennyi meg annyi evetbőrön kapható. Orosz pénzre váltva egy evetbőr 5—6 ezüst kopek.« — Ahlqvistnál (De Vesttinska sprákets Kulturord, Helsingfors 1871. a' 169-dik lapon) olvassuk : »A régi időben leginkább az evetbőr vala a' közönséges csereeszköz vagy váltó pénz az európai és ázsiai éjszakon, 's az részint ma is. Eme' jelentésebül az evetbőrnek maradt meg nálunk (a' Viborgi tartományban) egy kamarális elnevezés, t. i. az evet-föld (oravan maa), bizonyos terjedelmű föld, a' mellytül egy evetbőrt kellett adóba fizetni. 'S mert pénz gyanánt szolgált az evetbőr, azért jelent az máig is sok uralaltaji nyelvben pénzt, például a' szirján és cseremisz nyelvben ur (= finn. orava = evet), votják koni, vogul Un, tatár tíin.« Nagy csudálkozással oivasám tehát a' Petermann Mittheilungen-je 1874-dik évi I. füzetének 37. lapján : »Die Bussischen Steppen sind im Süden und Norden von Waldungen begrenzt. lm Silden giebt es Eichhörnchen, im Norden befinden sich dieselben nicht, trotzdem allé Bedingungen zu ihrer Existenz geboten sind. Als die Bussische Eegierung vor einiger Zeit mit dem Gedanken umging, die Steppen wieder zu bewalden, wies Garl Ernst v. Baer nacb, dass hier von einer "Wiederbewaldung nicht die Bedé sein könne, denn die Steppe sei schon zu Heroclots Zeit Steppe gewesen. Hatte sich der Baumwuchs je über das ganze Areal erstreckt, Ó-O müssten die Eichhörnchen eben so gut im Norden wie im Silden vorkommen. Aber ein Eichhorn ist durchaus nicht angepasst — obschon seine Geschwindigkeit entschieden grösser ist, als die des Lemming — über eine ausgedehnte baumlose Ebene zu wandern, desshalb finden Avir diese Thierchen nur an dem einem Bande der Wüste.« — tudniillik déli Oroszországban.