Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Bevezetés. - Az osztják nép jelen állapotja 14

20 BEVEZETÉS. 4 szik, az ezüst nem került elő a' voguloknál és osztjákoknál, azért az Ural nyugati vidékeirül vitetett oda. A' szirjan nyelvben megvan az ez'is ==s ezüst szó, de az nincs meg se a' vogulban, se az osztjákban. Helyette van a' vogulban aln, mi tulajdonképen ón, 's azért sareng aln, ka mi, kérni aln, saper aln a' külömböző helyrül származott ezüst; liling aln kény-eső. Az oszt jakban voh, vog,oh réz, vagy inkább érez; az obdorszki nyelvjárásban sel-voh, a' berezoviban növi voh = fejér érez, azaz ezüst. A' fémek vagy érezek neveiben sok tanúitság rejlik. Az eddig felhozott vogul és osztják szókbul kitetszik, hogy az ugor népek a' fémek ismeretét nem kapták az oroszoktul, hanem hogy megvolt nálok, akár ők magok jutottak hozzá eredetileg, akár a' régi, szinte mondai csúd néptül vették azt. így a' magyar arany, ezüst, réz, vas, ón mind eredeti ugor szók. Az ólom látszhatnék idegennek, hogy talán szláv szó;

olovo,

melly a' mi szlávjainknál ólom, az oroszoknál ón, (ezeknél szmne.cz az ólom). Annak is tartja Ahlqvist (De Vestfinska sprakens Kulturord, Helsingfors, 1871, a' 65. lapon), jóllehet ismeri az osztják lolp szót, melly lola-ta, olvadni, igébül való. 'S ebbül lehet gyanítanuuk, hogy az ólom is az oZu-adni igének származéka. A' déli voguloknál atves az ólom; a' régi szójegyzékben athus ; továbbá Ahlvqisttul tanuljuk, hogy a' déli vogul az ónt kaim atves-nek nevezi, melly kaim szó bizonyosan egy a' raí kami szónkkal. r Ámbár a' fémek ismerete megvolt az Urálon túli népeknél, mégis a' tulajdonképi pénznek nyomát nem kell nálok keresni. Külömben is ott legrégibb időtül fogva a' becses szőrű bőrök jártak pénz gyanánk, mert Jordanisnál olvassuk: Hunuguri autem hinc noti, quia ab ipsis pellium murinarum venit commercium.« (Pag. 29). Most is az evetke (melly vogulal lén, Un, éjszaki osztjákul langa, lanki, déli osztjákul tanga, tenki) annyi, mint pénz; tehát vogulul sat Un, vagy sat lén, osztjákul sot langa, lanki annyit teszen, mint 100 pénzt, vagyis egy rubelt. *) *) Már 1864-ben a' Vogul föld és nép czímü munkában (25. lapján) írtam : »Az evetből- pénz gyanánt szolgált és szolgál mai nap is nemcsak az Ural népei közt, hanem egész éjszaki Ázsiában.« — Hofmann (Der nördliche Ural und das Kiistengebirge Pae-cboi. Untersucbt und beschrieben von einer in den Jaliren 1847. 1848. und 1850. durch die Kaiserlich- russische Geographiscbe G-esellschaft ausgerüsteten Expedition. Bánd II. Verfasst von dem Leiter der Ural-