Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Bevezetés. - Források 5

FOKKÁSOK. 7 meg, hacsak igen bo és sok mondatot nem közölnek. Ez okbul a' Castrén nyelvtana és szótára sem felel meg annak a' vágynak, a* melly nemcsak a' szókkal -s ezeknek képzéseivel és ragozásaival, hanem magával a' nyelvvel is meg szei'etne ismerkedni, mert Castrén két rövid mondásnál többet alig közöl. Vologodszki hírét Reguly is vette vala, *) sőt miatta és a' vogul származású Satigin tanár miatt utazék Tobolszkba, de nem találá ott Vologodszkit, 's azt hallván felöle, hogy nem jól tudna osztjakul, a' tobolszki püspök ajánlását sem fogadá el, a' ki Vologodszkit fel akarta szólítani, hogy másoltassa le számára a' szótárát; mert Reguly azt hiszi vala, hogy rósz munkának bírása inkább káros mint hasznos. Ebben csalatkozék derék hazánkfia, mert minden szótár jó, a' melly a' szók értelmét megmondja; azután mi látjuk most, hogy Vologodszki eléggé jól tudta a' nyelvet. A' források tehát, a' mellyekbül az osztják nyelv ismeretét meríthetem : a' Vologodszki fordításai és szótára (1840. körül); Regulynek nagy osztják-szöveg gyűjteménye meg néhány szó és grammatikai jegyzetei (184*/5

-bül); 's Castrén osztják nyelvtana (1849-bül), mellyet Schiefner némi bővítéssel 1858-ban másodszor adott ki. Castrén nem ád szöveget, Reguly nem ád szó-magyarázatokat, Vologodszki ád szöveget (bár nem eredetit) és szótárt. Reguly gyűjteménye sűrűen teleírt 116 félívet teszen; mind ének, a' mit az egyes czímek jelentenek, a' mellyek többnyire vogul nyelvűek, néhol osztják fordítással megmagyarázva. W gyűjtemény a' legbecsesebb, 's úgy látszik, az egyetlen afféle osztják nyelvemlék. Fájdalom, azt egészen megfejteni nem egyhamar fog sikerülni. E' három forráson kivül van ugyan még az Ahlqvist gyűjtése, a' ki 1858. őszén és telén járta be az osztjákokat mind Bezerovban mind Obdorszkban, 's a' ki az Ob jegén térvén vissza, a' Kondinszki monostor fejétül egy kéziratbeli orosz-osztják szótárt nyert ajándékba; **) de mind ez Ahlqvist sajátja, ehhez tehát nem lehet férnem. *) » Tobolszkba leginkább két férfin bíre vonzotta volt, egyike Vologodszki, a' ki az Obi vize mellékein sok évig papi hivatalban élvén, az osztjákok nyelvével huzamosabb ideig foglalkozott, 's néhány évvel ezelőtt a' Sz. Pétervári Akadémiának osztják szótárt küldvén be, Sjögrén előtt úgy nyilatkozott vala, hogy osztják nyelvtan készítésében is fáradozik.« Vogul föld és nép. 56. lapján. **) Muistelmia Matkoilta Venájállá vuosina 1854—1858. Kirjoittanut Aug. Ahlqvist, Helsingissá, 1859. 249. lapján.