Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Bevezetés. - Források 5

FORRÁSOK. 5 nálja. Az orosz császárné szótára nem lévén nagyon elterjedve (orosz írása is nehezíté használását;, a' Fischer gyűjteményében előforduló osztják szók, a' melly eket Schlözer Éjszaki történelmében találhatni, egész Reguly és Castrén utazásáig voltak a' legbecsesebb tudósítás. Akárki gyűjtötte is e' szókat, a' nyelvet ugyan nem érti vala, de füle jól fogta fel a' hangokat, 's a' gyűjtemény ma is használható, 's mint száz évesnél régibb nyelvemlék, történelmi becsű. Van ugyan benne sok érthetetlen, de legnagyobb része nemcsak érthető, hanem tanulságos is, p. o. a' számnevek, az igeszók prasense, a' mint azt az illető helyen látni fogjuk. 2) Források. Az osztják nyelvet tárgyalni akarván, elő kell adnom azokat a' forrásokat, a' mellyekbül az osztják nyelv ismeretét merítem. Első bővebb tudósításunk róla a' Castrén Sándor 1849-ben Sz. Péterváratt megjelent »Osztják nyelvtani kísérlete, egy'rövid szó-jegyzékkel együtt.« Castrénnek az »ugor« osztjákok nyelve nem vala fő feladata, mert több évi utazgatása közben Szibériában, csak néhány hétig tartózkodék nálok. Ezen rövid idő alatt sokféle népes helyrajzi jegyzésen kivül némi anyagot gyűjte az addiglan igen kevéssé ismert osztják nyelvrül is; mert a' mit róla Gryarmathi, Pallas, Klaproth stb. munkájiban találunk, úgymond Castrén, az nem egyéb holmi csekély és nagyon hibás szójegyzékeknél. Castrén leginkább az Irtis melléki osztják nyelvbül gyűjtögetvén, azt tévé előadásának alapjává; de meg-megemlíti a' Szurguti és Obdorszki nyelvjárást is, amazt a' felső, ezt az alsó Ob mellékeirül. Bővebb tudósítást mind az osztjákrul mind a' vogulrul a' tudós világ, evvel bíztatja olvasójit Castrén, egy magyartul várhat, a' ki nem rég az osztjákok és vogulok közt tett nép- és nyelv-kutató utazásbul tért vissza. Ez a' magyar, mint tudjuk, Reguly Antal, a' ki 1843. ősszén Pétervárbul kiindulván előbb a' Loszva vidékein tartózkodék az Uraiban, onnan elmenvén 's Tobolszkban rövid ideig mulatván a' Tavdán által Pelimbe, 'a innen az éjszaki Szoszvára és az éjszaki Uraiba utazék, a' hol a' legeredetiebb vogulokat találta. Az Uralbul pedig a' Szin-ja folyóhoz, Tildomba, igyekezék, melly folyó az osztjákok földjén az Uralbul az Óbba kanyarodik.