Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VÁMBÉRY Á. MAGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZÉSEIROL. 73 (pis valódi jelentése: „csúnya, rút"); záp alatt: oszm. sap „töve, markolata, alsó vastag része vminek" (1858-ki szótára szerint: „stiel, stengel");/e7alatt: ószm. bölüs- „felezni, feleselni" (eh. „osztozni"). E penséggel hibásan vagy egyeztetési ezéljához képest ráfogással hamisítva közöl Vámbéry úr török szójelentéseket, p. o. toj-ni alatt: tör. tog-, doy- „szülni" (e h. „születni, nasci" ; tojni-hoz ugyanis jobban illett „szülni, parere") ; vetni alatt: tör. jit-mek „elveszteni" (e h. „elveszni") ; égni alatt: tör. jak- „é g-n i" (e h. égetni, gyújtani) : gyanánt alatt: tör. jan'inda „helyette" (eh. „-nál, mellett", v. ö. V. úr ném.-tör. szót.-ban „bei mir'"' : jariimda) ; dara alatt: osz. dar'i „dara"(e h. „köles"); talabér alatt: jak. tolobur „talabér" (azaz: pretium inventionis, holott Böhtlingk jak. szótárában csak ez van: „lösegeld"); görbe alatt: to*. k'iv'ir- „meghajtani," k'ivr'il„hajlani, görbülni," h'ivr'ik meghajlott" (pedig Uimr- igének igazi jelentése fodorítani, a mint ezt még 1858-ban, mikor ugyanis még nem fogott magyar-török szóegyeztetéshez, maga V. úr is vallotta ; lásd említett kis szótárában a „k r a u S, k r a u s e n, k r a useln" czikkeket); csombók alatt: csag. ^umbak „talány, csombók, csomó" (St.-ben pedig így van : „rátsel, lied, gesan g"). V. úrnak ilyetén eljárása annyival sajnálatosabb, mert egyéb, kivált ellenőrizhetetlen nyelvészeti közléseinek hitelességét és megbízhatóságát komolyan veszélyezteti. Azon különös előszeretet mellett, melylyel V. úr a magyar úgynevezett „szóc s aládo sítás" iránt viseltetik1), és melyhez hasonlót a török nyelvek terén is iparkodik érvényesíteni 2

), ') így P- °- mint szócsaládokat egy-egy czikk alatt egybefoglalja ezeket : ásni, vásni, vésni; — bágyadni, ájulni; — bél, velő; — bélyeg, példa; — bob, púp ; — bő, bolyos, buja; — éd (édes), íz (az utóbbit megint külön is hasonlítja, szintígy velö'-t) ; sőt még danolni és tanulni közt is sejt ő valami viszonyt. 2) Erről találunk mutatványokat p. o. a következő szóegyeze'si czikkekben : (aj alatt) osz. oj- vésni : juva fészek ; — (ajtó ál.) osz. cs. ac- nyitni : jak. at- nyitni (corr. : száját tátani); — (alsó al.) osz. asag'i lent való : al- (jak. alin alsó) : — (ázni al.) cs. az-, ez- áztatni : jas nedves; — (bog al.) osz. bag kötés, csomó : bogun csomó („knorren") ; — (csend al.) cs. tinc csendes: ujg. sök, sőt (KB. sük"); — (csutak al.) cs. cutur knirpsartig : tutku nyél (tut- tartani igétől) : cut rövid bot; — (dob al.) osz. davul dob : top gömb ; — (enni al.) : cs ji- enni : asa- enni : esve- sokat enni: 'is'ir- harapni; — (enyhe al.) ujg. inc csend : osz. énül (énül énül tout doucement) ; — (ép al.) osz. nep mind : cs. ep ügyesség; — (epe al.) cs, öt epe : öpke harag ; — (faj al.) osz, cs. soj faj : ujg. kot, köti ; — (fáradni