Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1

4 BUDENZ JÓZSEF. B) Csak -l képzővel készülnek az alapnévszóban megmondott külső eszköz alkalmazását (kezelését, használását) jelentő igék. Példák: bárdol, botol, beretvál, fésűi, hegedűlj funtol, ecsetel (ecselleni), csatol, csépel, dobol, kapál, kaszál, pecsétel, piszkál fodicare (v. ö. piszka-fa), rostál, sajtói (satui: sajtó, satu), sípol, szitál, trombitál. Szélesebb értelemben vévén az eszköz fogalmát, még olyan igéket is számíthatunk ide, melyek általán (az alapnévszóban megmondott) rendesen concret tárgygyal való működést, annak cselekvésben való használását, alkalmazását j elöntik : csávái lixivio elaborare, keresztel, bélel, lánczol, meghálál, mázol, ölel, palástol, orrol, padol, pótol, szemel, színei, terhel, zárol claudere, bírságol, bűvöl, bájol, bérel. Nincsenek ilyenek: fésűz, csépez, szitáz stb. Kivétel t. i. z-es képzés itt is csak kevés van: fustélyoz fustigare (fusiély fustis, v. ö. botol), esztergároz detornare (esztergár tornus), csigáz torquere, trochlea t. (csiga trochlea); kormányoz, lánczoz, meghálóz, megkötelez intrigare, obligare, nyűgöz, övez (övedz-), ösztönöz, zaboláz, vesszőz, színez, tömjénez, — s ezek részint mint a következő C) pont alatti z- képzéshez foghatók, szorosan véve nem is kivételek. Ezen A) és B) alatt jelzett állandó -/-féle denominativ-képzések ellenében, hasonló kizárólagossággal találjuk a-z képzőt alkalmazva: C) oly igéken, melyek valamely külső, az alapnévszóban megmondott tárgygyal való ellátást, annak valamire ráalkalmazását jelentik. Példák: aranyoz, bélyegez, árnyékoz adumbrare, boltoz, czifráz (czifra mint főnév, v. ö. czifrás), enyvez, foltoz, deszkáz, gyantáz, jegyez, ónoz, sároz, rostélyoz cancellare, ruház, lóz, szappanoz, szennyez, ganéz (ganajoz), pártáz, koronáz, színez (colorare), megsarúz calcire, zománczoz. Nem alakúit ugyanis p. o. sói, noha ez csak oly jóhangzású volna mint szól, nem aranyol, ruhái stb. Egykét kivétel nem ronthatja e meghatározásunkat, minthogy az más analógiához csatlakozván, meg is magyarázható (v. ö. az alábbi E. pontot). Van ugyanis -l képzővel színez mellett színei colorare, mázol, palástol (v. ö. ruház). D) Szintén csak 2-vel készülnek oly igék, melyek többnyire ik-esen használtatva mint önhatók lépnek föl, s melyek az alapnévszóban megmondott tárgy megtermését, eléhozását, vagyis az ik-es jellemet is vévén tekintetbe, azon