Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1

DENOMINATIV IGÉK AZ UGOR NYELVEKBEN. I. 3 annyira el nem árasztott nyelvből kellett volna merítenie, s melylyel az ujabb irodalmi szóképzést e részben gyakorlatilag is útba igazíttatta volna. Tudtommal a magyar írók és nyelvészek az -l vagy a -z képző alkalmasására nézve nem éltek eddigelé más ajánló okkal, mint a széphangzat tudvalevőleg igen subjectiv kritériumával, vagy legfeljebb egyik másik esetleges egyes analógiával. Nem teszek tehát sem szükségtelen, sem haszontalan dolgot, ha most legelőször is megkísértem az -l és -z denominativ képzők alkalmazási köreit lehetőleg pontosan körülírni, élvén e czélra csak a régibb nyelv példáival, minthogy eleve is gyanítható, hogy az ilyen denominativ igék gyorsan haladó elszaporodásával a képzőknek úgyis rokon és közel érintkező jelentési körei az ujabb nyelvben többé kevésbé egymásba átnyúltak, s e szerint megkülönböztető vagyis válogatva való alkalmazásuk ily alapon biztosan meg nem határozható. Ezért, a megmondott czélra, nekem csak a Molnár Albert szótárában található -l és -z-íé\e denominativ igék szolgálnak példákúl, melyeknek alapján az -l és -z képzők használatára nézve a következő tételeket hiszem fölállíthatóknak: A) Csak 4 képzővel készülnek denominativ igék c s elekvö személyt (ágenst) jelentő névszókból, oly igék t. i.?

melyek e cselekvőség végrehajtását, illetőleg valamely tárgyra alkalmazását fejezik ki. Példák: ácsol, kémei, mészárol2

), orvosol, segéli (segédl) z

), szolgál, tolmácsol, tolvajol, vándorol, vezérel. Ide tartoznak melléknevekből képzett igék is, melyek bizonyos tulajdonsággal viseltetést vagy abban működést, eljárást jelentenek: sántái, merészel, betegl (Münch. cod.). Ezenkívül még további -kod képzővel (v. ö. gondol- és gondolkod-) : uralkod-, társalkod-, bujalkod-, dajkáikod-, restelked-, hivalk-od-, bövelked-. Ellenben sehol sem találunk ilyeneket: ácsoz, szolgáz, tolmácsoz stb. Kivételt, t. i. e kategóriába eső -z képzőjű den igét csak egyet mutat föl a régibb nyelv: oroz furari (or, orv fur); mert ennek : Őriz, örz alapszava ör régen nem ágenst, ú. m. „custosa

-t, hanem „specula, vigiliae"-t jelentett (y. ö. őr-álló, és az ör szót helység jelelésére: Alsó-őr, Felsö-ör). 2) A szláv eredetű

mészár = mészáros-tói, mely utóbbi ugyan azon magyaros toldattal van, a mely lyel furmányos, olajkáros, korcsmáros; v. ö. mészárszék. 3) V. ö. segéd, mint ágenst jelentő, a HBeszédben : „hogy legyenek neki segéd uromk színe előtt." 1*