Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1

JDÉNOMlNATíV IGÉK AZ UGOR NYELVEKBEN, II. Í9 loppete-), maarda-, pilkkaa-, savua, vaivaa-, vastaa-, kiusaa- (lp. givsede-), iloo- v. iloa-, kiroo- (lp. karrote-J. Az -atef

-ete, -ote,

illetőleg ade-, -ede, -ode denominativ igevégekbeli t}

d

}

mely finn egyszerű vocalisközi í-nek felel meg, azonban nem ritkán el is tűnik, úgy hogy -a, e, o végű denominativ igék mutatkoznak, melyek látszólag képző nélkül, az illető alapnévszóval azonosak. Hogy a lapp nyelvben történeti alakfejlődés szerint ilyen szórövídítés eléállott, bizonyítják mindenek előtt e, o-féle;

részint nem is denominativ igék, melyek

-aa f-ada) -oo (-odaj-íéle finn nyelvbeli igéknek állanak ellenében: lp. lakké-, megszűnni = f. lakkaa-; soime-, IpF. ioaibma- dorgálni r= f. soimaa-; tulve- exundare c= f. tulvaa-; kerdo-, IpF. gdrdo- iterare = f. kertoo-. E ténynyel egyezőnek találjuk továbbá azon jelenséget, hogy az -ad, -at (== f. -eta)- féle melléknevek vég d}

í-je egy hozzájáruló -is előtt eltűnik, s így e mellékneveknek es, is- végű mellékalakja keletkezik, p.o. veiket, IpF. vielgad lesz: velkes, vilgis; suoket,\^F. suokkad lesz suokes, sukkis] lossed, lossad nehéz : losses, lossis (e h. lossades); sőt néha a déli lappban az egész -eta (et, ed, ad) is eltűnik az ilyen adjectivum végéről, p. o. úuolg egyenes (IpF. nuolgad és úulgis), narbe (és úarbes) gyér (IpF. úarbad). A lapp nyelvnek ezen hangtörténeti mozzanatait véve tekintetbe, immáran lappangó -de, -te képzővel valóknak ilyen denominativ igéket ismerhetünk föl: a) fatme- amplecti f-me amplexus, öl) ; hapse-, IpF. hafse- szagolni (haps, hafse szag); jaure- halászni (jaure tó) ; paikelpF. boikka- cacare (paik,-ka stercus, f.paska); IpF. moarra- haragudni (lp. morate-; moarre, more harag) ; paoce- aegrotare, IpF. buocce- (*ca, -ce betege; skoge- vadászni (skog erdő); tabme-, IpF. dabme- enyvezni (-me enyv); sebre-, IpF. sarva- participem esse (sebre consortium ; v. ö. finn seuraa- és seura) ; kiale-, IpF. giella- laqueos tendere {kiale^ giella), pidbme, IpF. biebma- és biebmade- nutrire, alere, (-mo cibusj; b) fasto- böjtölni (fasto böjt, v. ö. finn paasfoa-) ; laulo-, IpF. lavllo- dalolni (-lo dal) ; maino, IpF. maidno- laudare (-no lausj ; puodo- occludere (-do operculum) swjpco- lángolni (-co láng) ; sogno- és sognote- in matrimonium petére (-no leánykérés) ; svasko- ostorozni (-ko ostor); toro-, IpF. doarro- pugnare (-0 pugna; v. ö. finn toraa-, tora) ; torvo- confidere {-vo spes, fiducia ; v. ö. finn turvaa-). Némely ilyen képzővesztett igető mellett meg fenmaradt, habár csak a másik dialectusban is, az eredetibb képzős alak; igy p. 0. IpF. calbma^