Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Szarvas Gábor: Latin fordításaink és a Latinosságok. 136

LATINOSSÁGOK. 165 ágról a másikra szökdösött, fonalat matollált s mind azt dúdolgatta. (Kriza. Vadrózsák.) S a nép e nemű mondatokban, a mennyire eddig megfigyeltem, csak nagy ritkán veazi ajkára a coniunctivust; s ezt is csupán oly esetekben, midőn erős kétségét vagy még inkább az állítás hihetetlenségét akarja vele hangsúlyozni; mint: — Hogy farkast láttak volna itt a vidéken; igaz-e atyafi ? — Úgy beszélik, hogy ott járt volna az erdöszélen. Itt mind a kérdésben, mind a feleletben erős vonásokban benfekszik & „nem hiszem." Nézetem szerént tehát idegen nyomot taposnak lapjaink, s eljárások nem helyeselhető, hogy pár év óta, de legkivált az utóbbi időben annyira fel kezdik kapni az efféle idegenszerűségeket: „Bécsi lapok biztos hírként említik, hogy a király fővárosunkba érkeznék, itt azonban csak néhány napot töltene, hanem Gödöllőre rándulna/' „Mint hírlik, Asniéresnél a.versaillesi csapatokból 3000 ember elvágatott volna/ (P. Napló. 1871. apr. 14). i,A Kr. Z. azon hírt kapta^ hogy a párisi gr. koronaörökős lenne/ (Bef. 1871. apr. 14.) „A rendőrségnek tudomására esett, hogy tömeges demonstrátiót terveznek, melynek folytán a király erélyes intézkedéseket fogna elrendelni/ (P. Napló. apr. 14.) „A Times szerint 3000 kormányi csapat foglyul megadta volna magát a felkelőknek." (P. Napló. apr. 15.) „A Dunafejedelemségek elfoglalása csak a végső esetben törtennék meg/ (u. o.) 28. §. II. A magyarban coniunctivus, a latinban subiunctivus. E különbség oly czélzatos mondatokban áll be, mélyek egy múlt idejű mondatoknak vonzatai; pl. (Caes. B. Gr. I. 34.) Quamobrem piacúit ei, ut ad Ariovistum legatos mitteret, qui ab eo postularent, uti aliquem locum médium utriusque colloquio deligeret: Elhatározd tehát, hogy követséget küld Ariovistushoz azon felszólítással, hogy jelöljön ki mindkettejüktől egyenlő távolságnyira valamely helyet értekezletül. Latinosságot árul el tehát ily esetekben az optativus alkalmazása a magyarban, mint: Szenczy (Caes. B. G. I. 42.) „Caesar legtanácsosabbnak vélte