Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Szarvas Gábor: Latin fordításaink és a Latinosságok. 136

152 SZAKVAS GÁBOE (valami), annál ritkább, Vagy : épen a jó ritka. (Cic. Lael. 19.) Veterrima quaeque esse debent svavissima — Fábián így fordítja: „Annak, a mi igen régi, legkedvesebbnek kell lenni* e helyett: Mendtöl régibb az (a barátság), annál kedvesebbnek kell lennie— vagy : épen a legrégibbnek kell legkedvesebbnek lennie. • III. Névmáskezelési sajátságok. 1. A személyes névmás. 16. §. Nyelvünk a latinnal nagyobbára egy úton jár a személyes névmás alkalmazásában ; ha az t. i. alanyul áll, monnó nyelv elhallgatja, s csak is ellentét vagy nyomaték alkalmával fejezi ki. Figyelemre méltó eltérés mutatkozik azonban a viszonyított beszédben; s itt sem mi, sem más európai nyelvek nem képesek utánozni a latinnak azon irigylendő szabatosságát, melyet a reflexív s személyes névmásoknak olyszerü kezelésében tanúsít, hogy az előbbivel az idézett, nagyobb részt tehát a beszélő alanyt, az utóbbival pedig valamely más személyt jelöl. E sajátság hiányában nyelvünk kénytelen ily esetekben az utóbb említett névmást személynévvel helyettesíteni; mint : (Caes. B. Gr. I. 34.) Ei legationi Ariovistus respondit: Si quid ipsi a Caesaré opus esset, sese ad eum venturum fuisse ; si quid itte se velit, illum ad se venire opportere: A követségnek e választ adá Ariovistus : Ha neki volna szüksége valamire Caesartól, ö ment volna Caesarhoz ; ha Caesar kíván tőle valamit, úgy Caesarnak keli hozzá jönnie. z. A birtokos nevmas. 17. §. A latin a birtokos használatában azon szempontból indul ki, hogy minden tárgy, hacsak annak birtokosa határozottan nincs megemlítve, kivétel nélkül az idézett alanynak tulajdona; ennélfogva egészen úgy, miként a személyest, csupán ellentét s nyomaték esetében teszi ki; itt tehát már a magyartól eltérést tüntet fel; mi ugyanis mindannyiszor, valahányszor tudva van a tárgy birtokosa, e viszonyt ki is szoktuk fejezni; pl. (Cic. Rosc. Am. XIV.) Incredibile est mortem oblatam esse patri a filio : hihetetlen dolog, hogy a fiú apját megölte. A viszonyított beszédben egymással ellentétben álló suus s eius vagy eorum birtokosok közöl az egyiket szabatosság kedvéért