Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Szarvas Gábor: Latin fordításaink és a Latinosságok. 136

LATINOSSÁGOK. 153 epén úgy, mint fentebb, személynévéi kell helyettesítenünk; mint: (Nep. Miit. 4.) Se hostem esse Atheniensibus, quod eorum auxilio Iones Sardis expugnassent suaque praesidia interfecissent : 0 ellensége az athenaeieknek, mivel az ö aegélyökkel vették be az ionok Sardest s konczolták fel a perzsa helyőrséget. 3. A mutató névmás. Hic. 18. §. Ismert jelentménye: ez vagy ilyen; ezenkivül rdég használatos a következő érteményekben: miénk (a mi —), a kérdéses, illető, szóbanlevö, említett; pl. (Nep.Pel. 1.) In quibus Pelopidas hic pulsus patria carebat: ezek közt vala a mi Pelopidas«m& is, a ki számüzöttül külföldön él vala — Czuczornál : „Közöttök ezen Pelopidas is hazájából kivettetve élt." (Cic. Verr. IV. 2.) lile Mummius hunc marmoreum Cupidinem non attigit : egy Mummius nem mert a szóbanlevö márvány Cupidohoz nyúlni. (Cic. Verr. IV. 3.) Item ante hos deos erant arulae : e két isten előtt állnak vala oltárocskák. 4. A determinativ névmások. Ipse. 19. §. Minden egyes nyelvnek megvannak a maga próba-kövei, a melyekből első tekintetre felismerheti a maga emberét; a magyarban ily próbakővül legtöbbet szokták emlegetni az obiectiv s subiectiv ragozást, habár ennél sokkal keményebb dió az igekötőknek kezelése. Annyi s biztosabbnál biztosabb próbaköve azonban alig van valamely nyelvnek, mint a latinnak; itt képesek vagyunk egyes szókból, a melyeket akár találomra választhatunk ki, megitólni, minő készültséggel rendelkezik, mily tájékozottsággal bír a fordítói. Ezen szók közé tartozik az ipse névmás is. Egész serege lappang alatta a maga névmásból folyó rokon jelentményeknek, melyeknek elhanyagolása vagy helyén kivül való alkalmazása egyként zavaró hatást gyakorol a kerekdedségre, világosságra s szabatosságra. Vegyük fel például Cicerónak az ameriai Roscius mellett tartott beszédét, s vizsgáljuk, hány különféle árnyalatot fedez a benne eléforduló ipse névmás. (VI. 17.) Hic autem nuper se ad eum lanistam contulit, qui-* que ante hanc pugnam tiro esset, facile ipsum magistrum scelere,