Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Szarvas Gábor: Latin fordításaink és a Latinosságok. 136

LATINOSSÁGOK. 149 ne ad eos exercitus noster adduceretur : Az összeesküvésnek okai a következők: először a rettegés, hogy — c) Czélzatos és következményes mondat. (Nep. Epam. 8.) Sua opera factum contenderent, ut légi non obedirent: Hárítsák rá törvényszegésüket.- (Cic. Rosc. Am. 34.J Ve­reor ne ita hunc videar voluisse sérvare, ut tibi omnino non peper­cerim: Szeretném annak látszatát elkerülni, mintha én csak is a te rovásodra akarnám védettemet fölmentetni. (Tac. Ann. I. 9.) Non aliud remedium • fuisse, quam ut db uno regeretur: nem volt más or­vosság, mint az egyeduralom (monarchia.). (Sall. Jug. 38:) Munitio quam uti defenderet acceperat: A védelmére bízott sáncz. d) Kérdő mondatok. (Caes. B. G. II. 22.) Quid in quaque parte opus esset provideri non poterat: a részletes intézkedés merő lehetlenség vala. (SalL Jug. 30.) Postquam res in Africa gestas quoque modo actae forent fáma divolgavit: Miután az afrikai események s azoknak lefolyása köz­hírré lőnek. (Cic. Verr. IV. 12.) Nemo quaereret quanti essent:- Senki sem kérdezősködnék értékök után. e) Accusativus cum infinitivo. (Sall. Jug. 31.) Inpune quae lubetfacere id est regem esse: A királyság önkény felelősség nélkül. (Cic. Arch. 6.) Ego verő fateor me his studiis vsse deditum: Valóban én magamat ezen tanulmányok hívének vallom. .. 12. §. Ezen rovat alá tartozik a két nyelvnek abbeli eltérése, hogy a latin pár eseten kivűl,. minők : agricola, homieida, pontifexy anguipes, armiger, stb. nem képez összetett főneveket; míg a magyar­ban ezeknek, mint a takarékosság s gördülékenység tényezőinek, igen tág s fontos szerepkör jutott osztályrészül. Tudnunk kell tehát, miként jár el a latin ott, a höl mi összetett főnévvel fejezünk ki va­lamely fogalmat. Ez háromféle módon történik. 1. Attributiv viszony által. Multa tela : nyilzápor (Liv. II. 10.) Nocturnus visus: álomlátás (Just. I. 7.) , R0 2. Birtokviszony által. Praedarum acfurtorum receptrix -: orgaz­da. (Cic. Verr. IV.). Immunitás cunctarum rerum : általános teher­mentesség. (Just. XI. 1.) 3. Az egybecsatlandó fogalmaknak mellérendelése által. Evén,*:

Next

/
Thumbnails
Contents