Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Szarvas Gábor: Latin fordításaink és a Latinosságok. 136

144 SZARVAS GÁBOE. csapatok elnevezésére, a melyeket, hogy Caesar kifejezésével él­jünk, a hadvezér egyelőre nem állít csatarendbe, hanem szükség * esetére tart fel, hogy később a körülmények szerént alkalmazhassa,; s a felelettel senki sem fog habozni : ezek azon csapatok, melyeket a mostani katonai nyelv „tartaléknak" nevez. A királyság a latin nyelv virágzásának fénykorában minden intézményével s függelé­keivel csak hírből volt ismeretes a rómaiak előtt; s egy pár ide vágó kifejezésnek mégis akadunk nálok, ha nem is magvára, de legalább burkára. így Cicerónál (Verr. IV. 27.) a „reges Syriae (királyi herczegek vagy királyfiak), qui regnum ad se jjertinere ar­bitrantur" ugyanaz, a mit a mai történetírók állandóan „trónköve­telőnek, trónkeresőnek" mondanak. Tacitus (Ann. VI. 50.) az „ud­vari orvost" ekként írja körül: medicus regere valetudines principis solitus. Sőt még a „dispositionsfond"-nak aequivalensét is megtalál­juk Tacitusnál (Ann. 1.11.) „Necessitates ac largitiones: a szükséges (rendes) kiadások s a rendelkezési alap." 2. A második tényező, melynek a latin nyelv sajátságainak jó halmazát köszöni, az objectiv eléadásban fekszik; míg az újabb nyelvek annyira saturálva vannak abstract kifejezésekkel, hogy már alig vágyunk képesek öt-hat sort leírni képek nélkül. íme egy rövid példa: „Konyecz jó taktikának tartotta Gierig urat tolni maga elé, gondolva, hogy az megszentelt fejű ember; s szava többet ér Bécs­ben, mint száz lovaskapitányé; az már egyszer leszállította Föhn­wald urat a nyeregből, majd most is elbánik vele; csak annak men­jen neki." {Jók. Szer. bol. IV.) E momentum nem kevésbbé sok eltérést szül nyelvünk és a latin közt s tetemesen nehezíti a fordítást akár latinból magyarra, akár megfordítva. Mi azt mondjuk: gyermek-ifjú-féríi koromban, a latin : puer, adulescens, iuvenis; mi: Apafi fejedelemsége idejében, Kossuth kormányzósága korában, Hunyadi vezérlete alatt, a latin: Cicerone conside, Vérre praetore, duce Hannibálé ; mi: A király csa­pat] ával Horvátországba érkezek, a latin : Pelopidas legátus in Per­sas profectus est ; mi: fiatalság, polgárság, papság, katonaság, a latin adulescentes, cives, sacerdotes, milites; mi: hja, ilyen a világ, a latin: sic vivitur, sic vita hominum est — nyakába venni a vilá­got: remotissimas terras peragrare. Az egész közönség feláll, éljen­kiáltás s zajos tapsvihar támad : spectantes consurgunt, feliciter

Next

/
Thumbnails
Contents