Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)
Tanulmányok - Szarvas Gábor: Latin fordításaink és a Latinosságok. 136
I LATINOSSÁGOK. 143 illyen megállapodott, határozott alakot nyert mai fogalom rejtezik gyakorta a mozgó, szélesebb s ha szabad úgy szólnom, laposabb latin kifejezés alatt. „Novis rehus sludens" Cicerónál (Cat. I. 1.) s „novarumrerum avidvs." Sallustiusnál (Jug. 19.) mindakettő egy fogalmat fejez ki: azon osztályát a polgároknak, a kiknek a fenálló álladalmi intézmények s kormányforma nem tetszenek s azoknak megváltozását óhajtják vagy elé is készítik. Sárváry Cicerójában vlázangást szitó", Vojdisek Sallustiusában „újításra vágyó" áll; pedig az első nem egyéb, mint „felforgató" vagy az új képzésű „forradalmár", a franczia „revolutionair", a német „toilhler"; az utóbbi pedig „elégedetlen" „malcontent" ... Ciceró a maga pártját Catilina s czimborái ellenében következetesen a „honi11 szóval jelöli (Sárvárynál „jók"); csak a kérdést kell helyesen felállítanunk, s a felelet rá magától jő. Miként keresztelték el az újabb idők kormányférfiai minden egyes alkalommal azokat, a kik jó vagy jónak hitt terveik kivitelét helyeselték vagy gyámolítottak? .A Jó érzelműek" n Gutgesinnte" ... „Paucorum superbia" (Sall. Jug. 31.) Memmius szájában nem más, mint Dózsáéban a „dölyfös oligarchia" — Vojdiseknél „némelyek pajkossága." . .. (Nep. Álc. 5.) „Erat popidi potentiae non amicus.et optimatium fautor: Arisztokrata vala s ellensége a democratiának — Schiefnernél: „A néphatalomnak nem barátja, ellenben az optimatok kedvelője" —• Czuczornál; „A néphatalomnak ellensége s főemberek barátja." ... (Nep'. Thras. 3.) „Lex oblivionis: Amnestia, közbocsánat; ' — Schiefnernél és Czuczornál: „Feledés törvénye'1 .. . (Tac. Ann. I. 2.) „Novae resLl és „ille rerum status" mindakettő ugyanaz, a mi a mai: „ Ujabb politikai viszonyok, helyzet, fordulat" — Mihálynál „új dolgok" s „a dolgok ez állása." A porosz fegyvereknek váratlan diadala után a bécsi lapok egyikében olvastam ilyen novus ordo rerum-féle, határozatlan kitételt: „neue ordnung der dinge"; s íme alig harmad- vagy negyed nap múlva már két magyar lap is kedveskedett olvasóinak ezzel a lapos „dolgok új rendje" kifejezéssel, midőn & politikai helyzet változásáról szólott. A sok, számtalan ide tartozó eset közöl csak kettőt említünk még fel. Vegyük Caesarból a következő helyet (Bell. Gall. II. 8.) „Hoc facto duabus legionibus in castris relictis, ut, si quo opus esset, subsidio duci possent, reliquas sex legiones in acie constituit"; s kérdezzük meg, nem a szakférfiakat, hanem akármely értelmes embert, van-e a mai hadtudománynak bizonyos, meghatározott kifejezése vagy is^müszava azon