Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Szarvas Gábor: Latin fordításaink és a Latinosságok. 136

LATINOSSÁGOK. Iái midőn ez utóbbi helyet ekként tette át magyarra : „Mig így szól, ö már régen elfordulva nézte." Különben ő nem az egyedüli munkás, a ki ültet ott, a hol gyomlálnia kellene, s viszont nyes, mikor oltásra volna szükség; megteszik azt a többiek is, még pedig nagyobb részt következetesen; sőt a német fordítóknak egy része is szövetségre lépett velők, s így a mit az egyik véletlenségből elmulaszt, a másik nemes buzgalommal rögtön pótolja. Pedig az a mentségük sem lehet., hogy nem voltak figyelmeztetve rá; Hunfalvy már a múlt évtized kezdetén megrótta a „Die sonne, die himmelskönigin : A nap, az ég királynője"-féle nevetséges germanismust. c) A szám. 5. §; Nyelvünknek a latintól eltérő ama sajátsága, hogy a menyük iségnevek mellett egyes számot használ, eléggé ismeretes; s azt ez alkalommal nem is tartjuk szükségesnek bővebben fejtegetni. Nem lehet azonban hallgatással mellőznünk azon számbeli különbséget, mely oly szerű birtokviszony kifejezésénél áll be, midőn egy a birtok, de ez több vagy minden birtokosnak külön-külön megvan. A latin az iílyen birtokot többes, de a magyar egyes számmal fejezi ki; pl. Az embereknek lelke, teste; áfáknak törzsöke, dereka, teteje; e hegy éknek nagysága; a könyveknek ezíme stb. Ezt már egy ízben más helyütt említettem, s fölöslegesnek is tartanám újólag emlékezetbe hozni, ha e latinszerű többesnek alkalmazása újabb és újabb tért nem foglalna el irodalmunkban, úgyannyira, hogy már nem csak a latin fordítók s a napi sajtó, hanem még tekintélyesebb íróink közöl is többen széltiben ezt használják. így mondja Jókai: „A fölállított sorok tiszteikedve hajták meg kardjaikat előtte, a jobbágyok kalapjaikat lóbálták." (Erd. ar. kor. II.) „A szemközt jövők fejeiket félrefordítják." (Szer. bol. IV.) ,,Az új miniszterek kezdenek székeikbe belemelegedni." (Reform. 1870. febr. 20.) d) A hiányzó főnevek pótlása. 6. §. A latin egyike a legerősebb vonású, legélesebb jelleggel biró individuumoknak. A tényezők, melyeknek összevágó hatása alatt szülemlettek meg a mi szemünkben olyannyira felötlő sajátságai s melyek által kifejezései a mi nyelvünkétől annyira elütő alakokban jelennek meg, a következők :