Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1

DENOMlN\TIV IGÉK AZ UGOR NYELVEKBEN. II. 13 ben mutatja a képző értékét mindjárt a finn szóhasználat, mely ezt is mondja „poikia tehdd", szószerint: „fiakat tenni". Az -i képző mellé áll a finnben még egy, a mint látni való, belőle továbbképzett alak, t. i. -itse, hasonló alkalmazással, csakhogy nem annyira az alapnévszó végvocalisát is kiszorítja. Példák : haavoitse- megsebezni (haava), naulitse- szegezni (naula szeg), ruoskitse- ostorozni (ruoska), pyhitse- szentelni (pyhá szent), leikitsejátszani (ieikki játék), iloitse- örvendezni (ilo öröm), kunnioitse- tisztelni ,(kunnia tisztelet), aterioitse- epulari (ateria epulum), saippioitse- szappanozni (saippio), siJciöitee- fetum facere (sikiö), palmikoitse- hajat fonni (palmikko hajfonadék), penikoitse- kölyközni (penikka), vasikoitse- borjazni (vasikka borjú), varsoitse- csikózni, csikót elleni (varsa), vahingoitse- nocere, damnum afferre (vahinko kár); hedelmöitse- virágozni, gyümölcsözni (hedelmd), silmikoitsebimbózni (silmikko), kipinóitse- szikrázni (kipina), ahkeroitse- diligenter studere (ahkera asiduus), vasaroitse- kalapácsolni (vasara), aluvoitse- sarjadzani, haravoitse gereblyélni (harava). Ezen finn -itse-íéle igék közt van néhány olyan, mely jelentésre nézve különösen a magyar -z (D.)-félóknek felel meg, a minők különben az egyszerű -i képzővel készülnek, v. ö.: varsoitse-, vasikoitse-, penikoitse-, silmikoitse-, hedelmöitse, sikiöitse-. Ebből kitűnik, hogy. az -itse-ben a tse valóban csak továbbképző járulék, mely ezenfelül el is marad igen gyakran ezen igék ragozásában (p. o. 1. praes. haravoin = haravoitsen, inf. haravoida = haravoita). Szintén összetett denominativ képzőnek, úgy mint -itse, mutatkozik gyakran -itse-ve\ váltakozva, -itta, -itta, mely egészen az -itse módja szerint járul az alapnévszóhoz. Különösen a „valamivel ellátás" értelmében találjuk alkalmazva (v. ö. magy. -z képző, 0. pont alatt), p. o. haavoitta- megsebezni (v. ö. -itse), kunnioitta- tisztelni (v. ö. -itse), rasvoitta- zsírozni (v. ö. -itse), hihoitta- manicis instruere (hiha), hopioitta- ezüstözni (hopia), kirjoitta- czifrázni, írni (kirja), lahjoitta- ajándékozni, megajándékozni (lahja), lihoitta- hizlalni (lihahús), nauhoitta- szíjazni (nauha), nahoitta cute induere (nahka), raudoitta- vasalni (rauta), vihoitta- haragítani (viha), sonnittastercorare (agrum; sonta), nenitta- orral, hegygyei ellátni (nena), nimittd- nevezni, teroitta- acie instruere (térd), kynitta- tollazni (rupfen, rupfen lassen, és: befiedern; kyna) ; kilvoitta- versenyezni (kilpa verseny), lujoitta- firmum reddere (luja), pahoitta- oífendere