Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1

12 BüDENZ JÓZSEF. kiusaa- kisérteni, kínozni (kiusa) • lahjaa- ajándékozni (láhja) stb. — A finn -ta, -t& képzőnek azonban még szélesebb alkalmazása van mint a magyar -l,-z képzőknek, a mennyiben még azzá-tevő (magy. ít-féle) igéket is alkothat, p. o.kuivaa- kiszárítani (kuiva száraz), koverta- excavare (kovera), kirkasta- clarum reddere (kirkas) stb., a miből magának a képzőnek általános jelentési értéke („tenni") még jobban tűnik szembe. A „valaminek tartam" különösebb jelentós is (F.) mutatkozik néha finn -ta, -tá-féle igéken, noha erre a finnben többnyire más képzés használtatik (-ksu, p. o. pahaksurosszallani): v. ö. ihalta- admirari (ihala mirus, admirabilis), vierastaidegennek tartani, tőle idegenkedni (vieras), rakasta- szeretni, lieb habén (rakás lieb), kummaa- mirari (kumma mirus, singularis). Továbbá készülnek a finnben denominativ igék * által, mely az alapnévszó végvocalisát rendesen kiszorítja. Ilyenek p. o. kuokki- kapálni (kuokka kapa), nuiji- buzogánynyal ütni (nuija), suki- strigili pectere (suka), raimi- sarcire (raima acus major), kouri- markolni (koura, v. ö. kouraa-), luuii- seperni (luuta seprű)? pest- fészkelni, nidificare (p&sd), ruoski- ostorozni (ruoska), sorkkiungulis calcare (sorkka), huoli- curare, curam habere (huole- cura), sormi- ujjal tapogatni (sorme, nom. sormi), Pnmi- csírázni (taime-)} nokki- rostro carpere, vellicare (nokka) ; juuri- eradicare (juure- ra= dix), oksi- ágakat nyesni (oksa ág), kukki- flores legére (kukká), lehti- foliis exuere (vagy pedig: foliis ornare; lehte- folium), késicutem exuere (kete), keti- membrana obducere (kete), muni- tojni, ova parere (muna tojás), poiki- kölyközni, fiadzani (poika), vohliollózni (vohla kecskeolló), sonti- stercus emittere (sonta), stb. — A képző eredetileg bizonyosan bővebb alakú volt, s legalább is -ja, -ja-t vehetünk föl, annak régibb alakjának, úgy hogy p. o. muniebből vonódott össze: munaja-. Hasonló összevonás történik az-imeféle eszköznevekben (lásd Nyelvt. Közi. VI, 180.), p. o. kaivime ebből : kaivajame. A különösebb jelentés (valamin valamit mívelni, még eltávolítást is), mely némely igéken mutatkozik (v. ö. juuri-, oksi-, kukki-, lehti-, kési-) található az előbbi -ta, -ta képzővel alakúit igéken is, p. o. heintíá- szénát gyűjteni (meg: szénát teremni, heina széna), urpaa- baccas betulae carpere (urpa). Megjegyezni való, hogy a magyar Jtaz-, borjazni-íéléknok megfelelők is vannak a finn -i képzős denominativumok közt: poiki-, muni-, vohli-, sonti-. Ezek-