Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1

DENOMINATIV IGÉK AZ UGOR NYELVEKBEN. II. 11 érintkezik s ez által mintegy támsztva az elenyészéstől meg van óva, a mikor is teljes -ta, -tä (-da, -da) alakban jelenik meg a deno^ minativ képző : varasta- (vepsäül : vargasta-) lopni, tolvajlani {varas tolvaj ; teljes tő : varkasa), hammasta- harapni, dentibus uti (hammas fog), sairasta- aegrotare (sairas beteg), sormusta- annulis ornare (sormus, sormukse gyűrű), idarta- (1. praes. idarran, e h. idardan parce uti (itara parcus, tenax), jvisarta- (1. -rran) csepegni (pisára csepp), askelta- (1. askellan) lépni (ashél lépés), ihalta- (1. ihallan, e h. ihaldan) csodálni (ihala mirus, admirabilis), paimentalegeltetni (pásztorolni, paimen pásztor), höyhentä- (1. höyhennän) deplumare Qiöyhen pluma). Hogy az e módon, maradó vagy részint eltűnő t (cü)-vel (illetőleg -ta, -t'd, * -da, -dä-vel) képzett finn denominativ igék, jelentésre nézve a magyar l és z-féle képzések különösebb alkalmazásaival is megegyeznek, még néhány a fentebbi magyar (A—F) osztálypontok szerint összeállított példa mutathatja meg. A) Sairasta- betegleni (sairas), faimenta- pásztorolni (legeltetni, paimen pásztor), varasta- tolvajlani, lopni (varas), harrasta- ardenter studere, appetere (harras fervens, incitatus), ahmaaavide devorare (ahma ursus gulo, homo gulosus\ verestä vereselleni, rubidum apparere (veres), uhmaa strenue laborare (uhma alacer, strenuus), hyvää- bene et amanter tractare (hyvä bonus), huoraa- scortari (huora) ,- —B) kehrää- fonni (kehrä orsófa), kouraamanu attrectare, comprimere (koura m mus prehendens), silmääszemelni, szemlélni (silmä), sylea- ölelni (syle- öl), harjaa- kefélni (harja), hammasta- dentibus uti (hammas), ohjaa- habenis ducere iphja) ; —,C) ihraa- zsírozni (ihra), suolaa- sózni (suola) ; savee-, savea- argilla illinere, lutare (save- argilla), kultaa- aranyozni (kidta), kirjaa- czifrázni (kirja), valjasta- hámba fogni (valjas pferdegeschirr), %nää-|pennis exornare (kynä) ; —D) vahtoa-, vahtua- spumescere, habzani (vahto-, vahtu), juurtu- (* juurta-nsik reflexiv alakja) gyökerezni, radices agere (juure-) ; heinää- szénát teremni aheinä), aaltoo- hullámzani (aalto) ; E) maikaa- utazni (mátka út) ; vihaa- gyűlölni (viha harag, gyűlölség), saarnaa- prédikálni (saarna prédikáczió), virtaa- rapide fluere (virta flumen), jpinoo- in struem coliigere (pino strues), samoo- citatim ire (samo cursus citatus), lorua- vana loqui (loru nugae), rajua- furere, saevire (raju procella), höyryä- gőzölni (höyry), suurusta- reggelizni (suurtis jentaculum), jtiMaa- ünnepelni (juhla), määrää- határozni (määrä),