Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VAMBERY Á. MAGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZESEIROL. 111 St. így : dala (nem tála) „ebenes land, steppe"; | a m. szó szláv eredetű (ószl. TAO, TAitv eâayoç, pavimentum) * — talp : cs. tap lábnyom, taban talp; | cs« szó [jel.]; taban [al.], v.ö.Ugr. (toldat a 192. számhoz); — tanács, tanakodni: osz. dan'is- tanácskozni (consulter, prendre conseil), dan'is, tanács (corr. dan'isik) ; j dan'is- ige török képzés darii- (tani) igétől, a melyhez fent 88. 1. a m. tanúi, tanítani igék vannak állítva, mint ősr.; ezekkel egybetartozik tanács, tanakodni, melyek azonban tör. dariis-v&l ennél szorosabb viszonyban nem állanak; — tántorogni: cs. tinterekle- | az utóbbi -la, -Ze-féle tör. denominativképzés; a m. szóban legalább már a g is képző (y.ö. tántorodni); — tapadni, tapasztani: osz. jap'is- (corr. jap'is-) tapadni; | evvel nem egyező a szintén fölhozott cs. ujg. tap- „szolgálni, tisztelni" (v.ö. osz. tap- adurare, jak. taptâ- lieben); | o^z. jap'is- [ah]; ellenben mint ősr. lehetne összeállítani: m. tapintani (tapasztalni, tapogatni, v.ö. Ugr. 196.) és tat. tab- találni, jak. tab- das ziel treffen; — tartani (durare) : cs. tart- tartani, eltartani, húzni; | ennek egyenes jelentése csak „húzni, vonni", a melyből az esetleleges „dauern, wáhren" is foly (v.ö.-„hinziehen"); tart'in- („sich ziehen), sich zurückziehen, sich enthalten" (v.ö. vonakodni); hogy másrészt egy „haltén" jelentésű szó szintén esetleg „dauern, wáhren" értelmében használtatik, v.ö. „anhalten"" vagy tenor (uno tenoré, tenor r erűm) ; [jel.]; —• tavasz: cs. tomus tavasz utója | St.márV. úr maga is megjegyezte, hogy ez = osz. temuz „monat juli", a mi tudvalevőleg nem is eredeti tör. szó; ] m. tavasz rokonsága Ugr. 203; — te, tenmagad, ti: osz. sen te, siz tî ş | az egész törökség nem ismer t-n kezdő 2. személynévmást, sem mint önálló szót, sem mint ragot; az hogy volt-e valaha sen, siz helyett ten, tiz, kérdés, mely az ugor-tör. ősrokonság vizsgálatához tartozik; eleve az nem, bizonyos, minthogy a 3. személynévmásra nézve is e két nyelvcsoport egymástól eltér; — teprenked, töprenkedni: cs. tepren- nyugtalankodni | a cs. szó a földrengésről is mondatik, mihez képest egyenes jelentése „sich bewegen, sich regen"; a m. töpreng-, töprenkedni „angi"; s— teríteni, terülni: osz. ser- teríteni; | a m. igék a íer-nek származékai; e mellé pedig mint ősr. más töfök egyezés áll (fent 89. 1.); — tilos, tiltani: cs. t'ij- verbieten, verhindern, ujg. fit-; | nem áll meg Ugr. 245., ellenében, mely a m. szó l, £í-jét mutatja föl; — tojni, tojás: osz. doy-, cs. tog- „szülni"; | jel. elferdítve, mert tog- intransitiv ige „születni, nasci, oriri"; e szerint az egyezés csak