Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)
Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61
110 , BÜDENZ JÓZSEF. morgóiban sebge sommersprossen); sep- = osz. sep- e h. serp- „arroser, asperger" ; még könnyebben, a m. szó egész alakjára nézve, hasonlítható: finn tapla petty, taplikas gesprenkelt; — szer: ujg. süre, osz. sím, jak. serge (sárga) rend, sor ; | lásd fent. 87. 1. sor alatt, melylyel a szer-t nem lehet egyszerűen azonosítani; v.ö. Ugr. 286 ; — szíj: cs.fo}'sásból készült öv stb. ] St. „schilfmattezumumspannen des zeltes"; [jel.]; — SZÓ, S2Ólni: cs. osz. söz szó; sau beszéd, szó, sau%i szószóló; | söz nem jöhet tekintetbe .[al]; St. csak sau%i v. sau$i latun „beschauerin, ehevermittlerin" (v.ö. KB. ujg. muci profét^ nachrichtgeber), a miből meg nem bizonyosodik, hogy cs. sau „szót" jelent; — szomorú: cs. somsur szomorú, bús | a m. szó különös m. képzésű (v.ö. homorú, keserű); [al.]; — szoros, szorulni: osz.es. tor szűk, tar'il- szűkülni, szorulni; [al.]; v.ö. Ugr. 300; — szöcske: osz. s'icra- ugrándozni (sauter); J jobban Ugr. 302; [al.]; •— szeg (clavus); ujg. %üg% cs. cimi, osz. civi | ujg. hugi nincs meg KB.-ben; v.ö. Ugr. 277 ;. [al.]; — szög, szöglet: cs. cin öböl, szeglet (bucht, winkel); [al.]; v.ö. Ugr. 278; — szunnyadni: cs. süng- elaludni (tüz, csillag), osz. sön- elaludni (értsd : s'éteindre) | St. sün„fallen" (sternsehnuppen) ; [jel.]; v.ö. Ugr. 306 ; — szűk 1 osz. s'ik'h s'ik szűk, szoros, sik'il- szükségben lenni, szorongatást érezni [ osz. s'ik tkp. „épais, préssé, fróquent" azaz „dicht"; sik'il „étre préssé, tourmenté, affligé, fatigué"; | v.ö. Ugr. 310., „angustus" jelentéssel; — szömölcs, szemölcs: osz. sivil%i, sivil%im (f sivil%ik) u. a. | a magyar nem fejleszti a v-t w-vé, inkább megfordítva; pedig ez volna az eset ez egyezésben, mely köles, volna; inkább a mord. sildeje-t lehetne a török sivil$i-vel egyeztetni; [al.]; — szűz : osz. k'iz,t cs. kHz (kíz) leány, szűz; | m. sz: tör. k hangmegfelelés kölcsönvételre nem alkalmazható, ősr.-ra nézve nincs megállapítva'; [al.]. Takarni: osz. tayar tarisznya, cs. takar lepel, takaró, zsák, takarjuk kis zsák | osz. (Bi.) dayarfy'ik „sac, poche"; j St.-ben nincs meg takar, melynek „lepel, takaró" jelentése az osz. dayarf'k (==. cs. takarjuk) szerint nekem költöttnek látszik; kölönben a m. szónak grammatikai jelleme is elütő ; [jel.]; — talabér (praemium inventionis. Kreszn.); jak. tolobur talabér, osz. kelebir talált kincs | jak. (Böhtl.) tolobur „lösegeld" a tolui- igétől (úgy mint talab'ir „raub" talá-tól)- | a m. talabér, melynek azonban Kresznerics nem jegyezte föl honnanvoltát, csak nem lehet más mint találó-bér-nek rövidítése; [jel.]; — talaj : cé. tála és dala mező, föld (boden) |