Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)
Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61
JELENTÉS VÁMBERY Á. MAGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZÉSEIRŐL. 109 lehet más etyniologiája is; [jel.j; — sás: osz. saz s.ás, sazliknádas; j osz. saz „nád"; v.ö. Ugr.; különben magában véve jelentéktelen szó ; — sebes : cs. ceher fürge, gyors | St. „ílink, gescbickt" von frauen ; | a csuvasban cihir „gut, schön, tüchtig", mely szomszéd ugor nyelvekbe is bejutott (cser. bever-, votj. Qeb&r-, mord. cebar jó, szép), s a magyarban czevere alakban lép föl (czevere kis leány); — sekély: cs. seg sekély, csuv. sayal kevés ;'|St. csak: sek- „übergehen, übersehreiten"; csuv.- sayal a m. csekély-hQz tartozik (fent 79. 1.), mely megint sekélyvel nem vehető egyszeriben azonosnak; [jel.] ; •— serkenni: cs. çerken- gyors mozgásokat tenni; [jo).|; — sietni: jak. tietei- (tiáiai-J sich beeilen; j m. siet- kéttagú, olyan képzésű mint vezet-; jak. ticit- egy tagú, diphthongussal; v.ö. Ugr; [ah]; —• sír: osz. cigir, cir barázda, verem; cs. síri kút, verem ; | az osz. szót nem hitelesíthetem; hacsak nem a perzsa %er „íissure, fosse" szót kell a c?'r-en érteni; cs. síri (türkm.) „quelle, grubeK; J az ugorság részén van: cser. sü gar ,si ger „sepulcrum": — sodorni: cs. sildre- taszítani; tolni; | m. sodor- „torquere"; a „hinreiszen" jelentés csak a sodorni igének alkalmi basználata szerint (p.o, belesodorni tkp.hineindreh.cn) van fölvéve; [jel.]; — súrolni: osz. s'ir- karczolni, vakarni, cs. sirtörölni | osz. s'ir- „polir, raserí{; j a m. szónak w-ja összevonásra mutat; [ah]; — síiket: ujg. síik hallgatag (csendes, veszteg) : s..tvrmah hallgatni; .[jel.]. Szajkó, szajkolni: osz. saikalei- hebehurgyákat beszéllni, cs. saikak h. beszéllö; [• ez nincs meg St.-ben; osz. saikla- „déraisonner, extravaguer"; | m. szajkolni igét különben a MNyelv Szótára nem ismer; [jel.]; —- szedni : osz. sec- válogatni (choisir, élire) ; j a m. igének alapjelentése nem „válogatni", hanem „einzeln weg- und anfnehmen, auflesen" [jel.]; ozenkivül |al.]; — szegény: 'ujg. cikaj arm, osz. zögürt szegény, cs. sökül krank, schwáchlich, arm; | a tör. szók nem egyeznek, egymás közt; v.ö. Ugr. *—szél margó: osz. jal'i part, szél; | az sz : j hangviszony mellett az egyezés csak úgy állana, ha am. szó a csuvasból, mintköicsönvétel került volna; a minek fölvételére azonban Ugr. szerint nincs szükség ; — szelni: cs. ral- vágni, levágni (p.o. fejet); [jel. elütő (lásd: Finály, m. rokonértellnü szók, 21. 1.); v.ö. Ugr.; — szélyedni: csuv. salan- u. a. | a in. ige denominativ, v.ö. szélylyel, mihez képest a m. és tör. alapszók egyezése ez esetben nem biztos; — szeplő: cs. sefihe szeplő, egyes . csepp v. folt, se*p- cseppegtetni; j sepke nincs meg St.-ben (de van a •