Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VAMBÉRY Á. MAGYAR-TÖKÖK SZÓEQYEZÉ-EIUOL. IpQ, Lap, lapos : osz. japrak lap és loaab (értsd: blatt, levél); asz. japa lapály (?), as.jalpak „flach, eben"; j e szQr'mt japrak talán jalaprak-hbl lett volna? osz. j'apa „szórólapát", cs. (St.) „schaufel"; | l — tör. j kölcsönvétre nem alkalmazható hangviszony; ősr. viszonyra nézve pedig egyéb bizonyítás nélkül föl nem vehető; [al.]; v.ö. Ugr. 668; — legény: osz. jegén vőlegény, jigit hős, legény; | Bi. jégen „neveu, petit fils"; ] lásd l: j-re nézve lap alatt; v.ö. Ugr. 680; — lepni, lepel: cs. jap- takarni, osfc. japtk lepel, takaró (tkp, „pferdedecke") | cs.japuk „feme wolle, decke, pferdedecke, lásd: gyapjú, mely e szerint egyazon lenne m. Zep-vel; különben m. I: tör.J, mint előbb; v.ö. Ugr. 687. Macska: cs.mösü/e, misik | vájjon nem p'Hh is? a m. szó jóformán a szlávból került; — máj : cs. bag'ir máj j v.ö. Ugr., m-en kezdő szóval; vannak osz. szók, melyeknek kezdő 6-jét a tatár i dialectusok m-vel váltják föl, de ezekhez bag'ir épen nem tartozik; megjegyezni való, hogy osz. bag'ir, bag'irsak „belek"; .— más: cs. basák idegen, külön, ujg. basa (corr. bas) „anders", basa wiedor; | Ugr. m-en kezdő alakokkal, melyek szerint a m. más képzővel van, míg a basák (osz. baska)-heli I gyökszerü; — menny: jak. mtingge (corr. mcina) „menny, nagy"; ujg. mengi (meni) örökkévaló ; j ajak. manü magára nem jelent „mennyet", csak: manii tanára teszi azt; v.ö. Ugr.; [jel]; — mogorva : cs. mogul „bú. gond'' (Abulgazi ennek a mogul, mongol tulajdonnevet magyarázza); j elégtelen alap a tör.-magy. szóegyeztetésre; — munka: cs. ujg. jak. mun baj | a m. szó kétségtelenül a szláv muka (régibb monka), melynek mtmhoz való hasonlósága alig több mint esetlegesség. Nyak: osz. jaka gallér, cs. nyak, hátulsó rész | St. „nacken, der kragen"; | nem igen hiszem, hogy &jaka szó, mely különben az egész törökségben (jak. saya}

csuv.

s'oya, kojb. íagd) „gallért" teszen (még azontúl a mongolban és manclsuban is) egyenes értelemben „nacken"-t is jelentene; v.ö. Ugr.; [jel.]; — nyál: cs. jelem enyv, nyálka | St. így : „leim, harz"; egy Ab.-beli jalin nak „nyál" jelentése nagyon bizonytalan8

*);

[ah, jel.] — nyár: osz. jaz és jaj 8*) Az Ab.

„jalin"-nak ilyen magyarázatát adja : „arról mondják, hogyha a kutya hőség miatt nyelvét kilógatja (kiölti)"; meg talin-nák ezt: „arról mondják, hogyha a kutya fáradtság vagy veszettség miatt nyelvét kiöltve liheg" (Ab. magyar kiadása fölötte szabadon fordít így; „veszett kutya szájából folyó nyál"). Mind a két helyen ugyanazon vers van idézve egyszer jalin, másszor talin szóval,