Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

104 BUDENZ JÓZSEF. kas-; páC%ils) jóformán =,tör. Mi% ; Ugr.; R ösr.]; — kisérni: ujg. kecir- „vezetni, kísérni" | nem jelent, mint a kec- ige causativuma, egyebet mint „költöztetni"; [jel.]; — kíszteni: cs. kista- sürgetni | St. „anspornen, antreiben, beeilen"; j m. kíszt-, kísztet- „instigare, inpellere, illectare" nyilván causative alakúit ige, melynek legközelebbi alapigéje kész-; ez meglehet, hogy kész „paratus, promtus"nak, de az is, hogy kéj „libentia"-nak különböző képzésű denominativuma; (v.ö. a finn kiihtu- inejtári, kiihoitta- „incitare, urgere" dénom. igéket, melyek egy kiiha alapszóra mutatnak) ; — koldus: cs. (türkm.) kudits „dervis, bettler", kol- kérni | St. „um entschuldigungbitten"; [âl.,jel.]; — kóró : osz. kuru,c&. kurukszáraz j a m. szóban lényeges fogalom „szár, sarj "; [jel.]; — koslatni: cs. kos pár, kos-, kosla- párosítani, koslat- párosíttatni; | cs. kosla-} koslat- bár lehetséges, de nem létező igék, melyeket csak V. úr képezett; kos„hinzufügen"; | m. koslat- nyilván kos-tói való, nem is jelent „párosulást"; [jel.]; — kovályik („enucleat" Kresz.), — kOYÚlni: cs. cvbul- „sich schálen" | a m. szóhoz tartozik még kovád- ige; m. kovúl ige nincsen ; az „enucleat" jel. csak a kovályit igét illeti, v.ö. Kreszn.; [ah]; — ködmen: ujg. ketim ruha, ket- ruhát ölteni j a m. szó, mint bizonyos ruhadarab neve, kétes eredetű és etymologiájú; mindenesetre csak mint kész szó került be valahonnan (lásd: NyKözl. VI. 308.) ; — köldök: cs. köndük, osz. köbek, göbek; \ köndük-hez v.ö. tob.-tat. kindik; meg nem fér evvel osz. göbek (csak így TW.); l-vel való alak Ugr.; — kölyök: osz. kelek „szőrtelen [éretlen] állapot", p.o. dinnyéről is mondhaíó; kel kopasz; | m. kölyök egyszerűen „catulus" = zürj. kol'k „tojás" (v.ö. osztják mo^.„junges tier" és „ei"); — kör, körül: jak. körüö bekerített hely, körilöle- (corr. -lei) bekeríteni; j „zaun" még nem az a mi „kreis"; [jel.]; — köröm: osz. c,s. tırnak, ujg. tirmak \ mintátvétel a m. szó tirnó lenne; nem rendes hangváltozás mellett, legfelebb [? öşr,]; v.ö. Ugr. k-n kezdő alakkal; — köz: csuv. ym, '/p%a | a m. szó elterjedt ugorság szerte, mi ellenében inkább az egy csuvas yos eredetisége válik kétessé ; cs. kati V. úr saját jegyzete szerint, nem jöhet tekintetbe ; —• kupa: cs. kopa ivóedény, kopka veder, osz. kupa pohár ;|am. szó közvetlenül a lat. cupa} mely a szláv nyelvekben is elterjedt (lásd : NyKözl. VI, 308.) — küzdeni, küszködni: cs. kü% osz. güc erő, cs. küğen- sich anstrengen; j m. küzd- nem lehet denominativ képzés, hanem (úgy mint kérd- ettől kér-) egy küz- alupigére mutat.