Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VÁMBÉRY i. MAGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZÉSEIROL. 103 jorgalom (irgalom): cs. ujg. jarlik-, jarli- szeretni, kedvelni j a-m. szóban g is gyökszerü, v.ö. jorgot- a HBeszédben ; [al., jel.]. KajcSj kajcsa (görbe lábú): cs. kec görbe | St. Ab. nincs meg

5 [?] j ~* kajla (befelé görbedő) : cs. kajil-meghajolni | St. „sich biegen", ettől: kaj- „herabsenken, neigen, biegen"; 4 tör. reflexiv képző; [al.,jel.]; — kaparni: osz.kopár-kitépni,kihúzni | Bi. „arracher, déraciner, exciter"; mint kop- igének tör. causativuma; v.ö. Ugr. [al.,jel.]; — kár : cs. karák'k.kv, rablás, karokéirabló j a „schaden" jel. nem következik biztosan karok, karakci-ból, melynek tkp. jel. „rablás, rabló"; ámbár fölhozza St., miben látnivalólag a m. kár szó szolgált indítóul; v.ö. Ugr. 8.; [jel.]; —• karmolni: osz. cs. t'irmala- u. a. | a tör. szó t'irnak-nak egy mellékalakjától való; karmol- mélyhangulag, köröm-hez való, mely Ugr.; lásd alább: köröm ; — kavarni, keverni: cs. kar-, osz. kar'ist'fr- keverni; [al.]; — kény, kényelem: osz. genis (azaz génit), cs. ken bő, tág, kényelmes;jak. kién (corr. kian) bőség, tágasság (breit, weit; breite, weite); | fölhozható vala inkább osz. gen alak; | a tör. szók térbeli ,,bőséget, tágságot" jelentenek; m.kény, úgy mint kedv,lelki állapotra vonatkozik ; az egyezés pedig tkp. csak a kényelem jelentésére támaszkodik, mely csak új-magyar csinált szó; [a csuv. kajen, kan ebben : kajenzir, kanzir ,, kényelmetlen" semegyébb mint ajak. kian, minthogy kanzir „keskeny út"-ról is mondatik ; [jel.]; — kerecseny: cs. karcuga keselyű | a m. szó kerülhetett a szlávságból is ; különben IV.-be való; — kérni, kérdezni: jak. kördüö- „suchen, bitten, fordern"; | a m. alapige kér-, melyhez kérd, kérdez-hen ugor továbbképzés járult; a jak.-ban d gyökszerü; legfelebb [? ősr.]; — kerítés : csuv. karda kerítés, ól; | a csuv. szó maga sem erécleti török, közös az még néhány ugor nyelvvel, s hihetőleg régi kölcsönvétel indogermán nyelvekből (lásd: Thomsen, Einfluss der germanischen sprachen auf die finnisch-lappischen, 141. 1.); | m. kerítés különben már képzésénél fogva sem egyező az idézett csuvas szóval; — keresni : cs. karas- idestova nézni, keresni; kör- nézni, körus- idestova nézni; | karas- a kara- „nézni" igének reciprocuma (Troj. BcaHMHO CT& KÜ3M1. CMOTptTB, ocMaTpHBaTL stb.), melynek a „keresni" csak másodrendű jelentése; szintígy körüs- ettől kör- („látni") = osz. görüs- „se voir, se rencontrer"; kara és kör- egyébiránt nem azonosíthatók; 1 m. keres- ige a kér-nek származéka, v.ö. Ugr. 21.; — kés : osz. cs. kes- „schneiden", csuv. xis'kard | tör. kes-ige a csuv.-ban