Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

102 BUDENZ JÓZSEF. húgy í cs. suduk, osz. s'id'ik, jak. ik (corr. %}\ j cs. (St.) sildük ;• osz. (TW.) sidik ;\ a m. húgy-heli gy gyökszeríí, míg a tör. -diik, -dik képző ; Ugr., kezdő ft-val; [al.]; — húr: cs. Jcur kötél | St. bánd, falle, schlinge; | m. hur tkp. „darm"; jobb, bár kevésbé látszatos egyezés Ugr. 1(?7. -íg (usque ad): cs. deg, dek | tkp. osz., cs. tigrü ; különben -deg csak dativus után áll> tkp. adverbium, a milyen „usque", lativusi viszony kifejezése (acc, ad praep.) mellett; a fölhozott példa derja-deg, helyesen így volna: derjaja-deg; [jel.]; — illat: cs. ij illat; ujg. it jószág; j St. ^/(azerb.) „geruch"; ujg. it, tkp. jit, amiveljak. sit „geruch" egyező', v.ö. karag. t'ef, t'es geruch, és osz. fiz ebben: fizl'ik état de putréfaction; j a m. illat nyilván egy elveszett ill- igének származéka, mely l képzős denominativum lehet; de bizonytalan, hogy alapszava a tör. jit; épen oly jól lehet az a finn hajú geruch, illetőleg illám — f. hajaa- (hajada-) odorem spirare, mely szintén a-m. I- féléknek megfelelő denominativige; — illanni: cs. ildam gyors, ilga- futni, vágtatni, Ugar futár, ulak futó Ab.; osz. jel- futni, futkosni; | St. ilga- „verfolgen, nachspüren"; Ugar in feindesland geworfene reiterabteilung; ulak „ló, futó"; osz. jel- courir 9a et \k; | m. illan-, mint momentán ige az illat szó igéjéhez (ill-) való; jelent pedig „suttomban való elsietést", mint átv. néhap.o. „verduften" is használtatik; — ín (nervus): cs. osz. sinir, jak. inir (corr. inir) ín | jobban Ugr. 846., tó'szerü vég -r nélkül, és dentalis n-yel; [al.]; — ingereim: osz. in%e- bántani (szóval), in%en- sértődni, ujg. in%ker- bántani | osz. (Bi.) in§in- étre offensé, se fácher; ujg. (KB.) csak : inckin- „sich verletzen"; [al.]; — iram, iramlani: cs. irvam sebes forgás, gyors mozgás, örvény; | m. iram (így magára csak ujabb szó) nem jelent „forgást, azaz : drehende bewegung"; v.ö. Ugr.; [jel.]; — Ízibe (nyomban, rögtön): cs. íz nyom, izide nyomában, rögtön utána; | nincs miért elválasztani izibe-t a m. iz „articulus,, szótól (lásd MNy. Szótárát); különben kétlem is, hogy cs. izide „rögtön utána" értelemben használtatik; [jel.]. Ját (névtárs, Szék.): cs. at név, atas drusza | a m. szónak eredetijelentése teljességgel bizonytalan ; drusza ugyanazt teszi, a nélkül, hogy „név" jelentésű szó volna benne; —jonkább (inkább): cs. ong (on) jó, jog, egyenes, helyes | on tkp. „dexter", s evvel jonkdbb nem fejtődik meg, ha az egyezés alakilag ki is elégítene; —