Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VÁMBÉRY A. MAGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZÉSEIRŐL. 101 Hab, habozni; habarni, habarék: cs. kajpar- habozni, kabarfeldagadni, buborékot hányni, kabarjuk habarék, buborék; osz. kabar- „holyagot vetni, habozni", jak. köb- fölszínen úszni | St kajpar„sprudeln, wellen, seháumen", kabarjuk „wasserblase"; osz. kabar„segomfler", TW. „aufschwellen, schwellen" (ellenben „scháumen" köpür-) -^hab „spuma" külön fogalom, mely a „forrás, buzogásK

-ban még nincsen benne foglalva; habarni nem „buzogni", hanem „fölkeverni, umrühren", nem ide való; osz, kabar-, jak. köb- szintén eltérők ; [jel.]; — lláj : osz. jag zsír | v.ö. Ugr.; m. h: ugor k szokott hangviszony, nem így m. h: tör. j; — hajtani cs. hajta* hajtani, jak. %aida- (corr. %aidá-} „rindvieh treiben"; a tör. ige merő hangutánzó, v.ö. jakjai- „laut mit welchern das rindvieh getrieben wird", s így nem ér föl a m. haji „agere" igével, melyben a t causativ képzőnek látszik; — hagyma, hajma: cs. sojgan, osz. sogan; \ Ugr. 90; [al.] ; —hálni: cs. osz. kai- maradni; | m. ige „pernoetare",v.ö. tör. n

kon-u

;

e különösebb jelentéssel egyezőleg Ugr.; — hang: ujg. ong hang, ongda- hívni, hangoztatni; cs. on}

osz.

ön hang; | KB. onda- rufen, on (laut) von sich gebén; [al] ; — harag, haragudni: ujg. táruk harag, cs. tarik- haragudni (St. „beengt sein, zürnen"), osz. targin (TW. darg'in) haragos, tar'il- haragudni; jak. ere% (arai) harag, düh, uor harag (zorn, heftigkeit, p.o. der kálte) | csudálni lehet, hogy V. úr mindezek helyett nem inkább ajak. %orgut- „zürnen" igét méltatta figyelemre; [al.]; — haris: csuv. kares, karí \ v.ö. Ugr. 107.; az egy csuvas után, ily szónak török volta nem biztos ; — harkály: cs. karkara „harkály" | St. nincs meg; jel. nem biztos; — hat: cs. osz. alt'i \ v.ö. Ugr. 113. k—í-féle alakokat; [al.] í — hely: osz. ujg. il ország, vidék; [al., jel.]; — híg: cs. ikik híg, ik- folyni, ujg. üke víz | St. ikik, akik flüssig, jflieszend; KB. ögü, ügi, bizonytalannak jelezve (*) ; híg tkp. nem „folyó", hanem „nem sürü"; [al., jel.]; — hiúz: jak. üs (corr. tts); [al.]; —.horog: cs. irgak „groszer haken, angel"; [al]; — hosszú: ujg. usun hosszú, usluk hosszúság; cs. uzun hosszú, vzat- hosszabbítani, uzan- hosszúra nyúlni; jak. usun hosszú ; | KB. szerint usluk kétes; van még: uzak- láng dauern; cs. (St.) uzat- „begleiten, schicken, dehnen"; uzan- nincs meg; \ v.ö. Ugr., k-n kezdő alakokkal; hosszú e h. hoszjú; [al.]; — hökkenni: cs. örk- megijedni, örket- megijeszteni j St. ürkü „furcht"; de van osz. örk-, örkiit-; [al.]; — húg: cs. uka húg j St. így: uka, öke; amint az eredeti írás mutat) a; helyesen csak

öke; [al.]; —