Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

100 BÜDENZ JÓZSEF. görbe | az utóbbi mint [al.] ; v.ö. Ugr. 83.; ktvtr-sth. osz. szúk helyreigazított jelentéséről lásd fent. 73.1. ; — gyalog: cs. jajok, ujg. játok, osz. jaján gyalog; [al.];

v.ö. Ugr. 179; V. úr rnég ezen cs. szókat is vonja ide: jalan „meztelen", jal „szegény", jalgin „sóvár", — a mit csakis etymologiai kicsapongásnak nevezhetek. Gyanánt: cs. jariida helyett, janiik hasonló, QSZ. jan'inda helyette [tör. jan oldal-tói valóit, éjénmdúnem „helyett", hanem „mellett,-nál" (TW. jantnda „heimiru

)\

v.ö. Ugr.; — gyanú, gyanítani: osz. an- gyanítani, andir- gyaníttatni, eszébe juttatni | osz. an- egyszerűen „sicherinnern"; különben [al.]; — gyapor, gyáporodni: ujg. jab,jap sok, gyors, japrak igen sok, japor gyarapítani j KB.-ben jab bizonytalannak van jelezve (*) ,japur- pedig „verrichten, enden, schlieszen"; elfogadva is, a m. szó török képzésű volna; [jel.]; —• gyeplő, gyepelni : ca. j'óh, jeb kötél, jeplik kötőszerszám, je-ple- kötözni | St. jib „strick, gurt, &eil"; jiplik ??garn, zwivnu

^jeple- nincs meg ; j m. gyepei- igének nincs köze a kötéshez, csak ezt teszi: „gyepen legelni"; a gyeplő: jiplik egyezésre pedig kivántatnék, hogy emez mint „leitseii" valóban használtatott legyen; MNy. Szótára agyeplö-íhelyesen a gyepei igéíől származtatja ; — gyere, gyerünk: és, tiéz.jUrümenj, jürelíkmenjünk j m. szó jelentése ellenben „komra en"; —- gyök, gyökér: cs. osz. kök gyökér | a magyarban gyök csak újabb divatú, főleg grammatikai műszó ; tekintetbe jöhet csak gyökér, melynekgyök-ér-h'ól alakulása nem bizonyosabb mint az, hogy egér == eg-\-ér volna; egységes, r- végű szót nyújtanak az Ugr. nyelvek; — gyömörni, gyömöszölni: ca.jümriil- összegyúródni, összézsiígörodni* jümér- gyömörni; jümrük v.jomruk ököl | St.jümrül„in ruin verfallen,zusammenschrumpfen"; j«TOwf-, mely „gyömörni"-t jelentene, nincs meg; „ököl" cs&k: joonruk; [jel.] — gyönyörű, gyönyörködni: ujg. köndür- örvendeztetni, köngül kedély; cs. gönen-, könen- örülni, köniil jókedv : osz. gÖnüllü önkéntes | cs. (St.) csak könen-, melynek köítül-ycl való egybetartozása kétes; v.ö. -r-vel való' Ugr. alakot; —• gyík : cs. Uján skorpió [ ujg. (KB.) Után skorpión (als hiramelszeichen) ; [al., jel.]; —- gyúlni, gyújtani: c?. güjégni, gyúladni, giijdür- gyújtani, égetni j St. guj-, küj- brennen, entzünden, sengen ; | Ab. küj- „égni", Vel.-Zern. kiadásában szintén töt. jan? igével van értelmezve, míg Hijdür- z=zjak-; e szerint St. hibásan adja a küj-t transitiv igének ; j azonban gyúl, gyújt képzett igék; jobban Ugr. 183.