Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VÁMBÉRY Á. MAGYAR-TÖRÖK SZOEGTEZÉSEIROL. 99 szerte nyomát sem látható kezdő labiálist (7>), hogy így történetesen egy magyar szóval álljon az egyezés. Ilyen, a történeti nyomot és a hangfejlődés lehetőségét tekintetbe nem vevő összeállítások, tetszhetnek ugyan, de véleményünk szerint, csakis mint curiosumok, melyökre a csalódni nem szerető tudomány ügyet sem vet. A mily helyesen és jogosan állíthatjuk, hogy p.o. fark valaha ark volt, vagy hogy tör. árka hajdan barka volt, eodem jure volna szabad p.o. ezt is fölvenni: hogy m. fa helyett a vol*", mely a tör. aga% kezdetével egyezik, hogy m. fakó e h. akó megfelel a tör. ak fehér-nek ; / hogy m. falni e h. alni talán = tör. al-mak. „venni" ; m. föld talán = tör. el, il ország; m. fej = tör. égin, éjin váll, vagy bár = igiz, egiz „hoch, erhaben", vagy ha tetszik == ege, eje jy

herr" stb. Ily úton könnyeden haladna ám a nyelvrokonítás munkája! — fék: ujg. bek kötél, beklik kötött, osz. bag kötél, kötés | m.fék a fej szóhoz tartozik, úgy mint a finn paitse ehhez : pad fej ; — fél, felezni: osz. böl- osztani, bölüs- „felezni,feleselni" | b'ölüs-, mint aböl- ige reciprocuma, ezt teszi: „mit einander teilen"; „osztani" és „felezni" nem egy fogalom; a megfelelő Ugr. szók egyenesen „halb, hálfte" jelentéssel vannak; [jel.]; — feleség: cs. hele feleség (das weib) ; [al.]; a m. szó fél-hez áll, mint finn puoliso a puoli szóhoz; — forogni, forgatni: osz. f'irlan- forogni, firtat-forgat, fifildakoúg^ | ez utóbbi („drehring, kreisel") oly hangutánzó a milyen a m. peregni ; f'irlan„s'envoler",/w*Zaí- „jeter en 1'air, fairé,voler"; [jel.]; v.ö. Ugr.; — főzni: cs. osz. piiir-, pösür (St. pis-, nem pös-) ; jak. bus főtt, busarfőzni | jak. bus- csak ige : „gar, reif werden"; j m./cte-ben z képző, v.ö. /óni, míg tör. pisir- a pis- (főni) igének causativumában az s gyökszerű; [al.]; — futni: cs. pat (St. bat, pat) gyors, sebes ; | a szók grammatikai jellemére nézve ki nem elégítő egyezés; — fűzni: osz. bilz- összeszorítani, bözül- (? bűzül-) összeszorulni, összezsugorodni; [jel.]. Gebe: cs. (azerb.) gebe felpuffadt hasú, osz. gebe terhes ; [jel.]; — gebedni : osz. geber- dögleni | m. gebed magyar képzéssel, a m. gebe-hez tartozó, v.ö. gebeszkedni, gebélni; — góbé (kopasz, félmeztelen nyak [corr. tyúk], Somogy): ujg kobi üres, sivár, mesztelen | KB. „leér, wüst;

eitel";

[jel.]; különben góbé TV. alá való, mint jelentéktelen helybeli szó ; — gombolyag: osz. kambur púp, dudorféle kinövés | Bi. „bossu", TW. „buekel"; [jel.]; — görbe: osz. k'iv'ir- meghajtani, kwr'il- hajlani, görbülni, kwfik meghajlott; bögri 7*