Nyelvtudományi Közlemények 9. kötet (1872)

Első rész. Szó-tan - 50. Igeragozás 80 - 51. Alanyi ragozás. Egyszerü igetők 80

80 SZÓ-TAN. Heródes király 2, 3; tan menemanel jejpalt az ő elmentök után 2, 13 ; tulmente3anel tavamé man kujmov lat ellopták őt mi fekvénk E=2 mí fekvésünkkor 27, 13. — os nan tonme uman cuvt, pari at numsachtsan de ti azt látván (látvátokkor) nem bántátok meg 21, 32. Az m igésnév az 61 igével azon múlt idők kifejezésére is alakokat képez, a' mellyeket az ige egyszerű alakkal nem fejezhet ki. cboren palt chansem oli az írásban irva van 4, 4; toncuvt Isus tatéin öles lilnel char mane chasne kasel asrajnel akkor Jézus vitetett volt a' lélektül a' pusztába, az ördögtől való kísértés végett 4,1. Az igésnevek alakjai tehát következők: 1) mi-chv mi-p mi-ne mi-m = adni, adó stb. 2) ol-uchv ol-p ol-ne ol-m === lenni, való, volt stb. ol-ep ol-era 3) nums-achv nums-ap nums-ane num-sam = gondolni, gondoló, gondolva stb. Ige-ragozás. 50. A' vogul igeragozás kétféle: alanyi és tárgyi (45.) Az alanyi ragozás szerint nemcsak a' benható és kiható, hanem a' szenvedő és az alanyra ható igék is folynak; a' tárgyi ragozást csak a' kihatok követhetik. Alanyiragozás. Jelentő mód jelen ideje. 51. Az egyes és többes szám alanyi ragjait az o?-uchv igén mutatom fel, a' melly így van : ölem vagyok, ölet), vagy, oli van; ol-ov vagyunk, ol-ine, ol-ne vagytok, ol-at vannak. Az egyes számbeli alanyi ragok tehát; m, n}

i

• a' két első e hangzót vesznek maguk elé, az utolsó nem szorul reá. A' többes számbeliek: ov, ine (n"), at. Minthogy az igésneveket három sorba raktuk ki, 's az elsőbe a' legegyszerűbb igetőket tettük: lássuk itt is ezeket legelőbb, s kezdjük az egyes számbeli 3-dik személylyel. ol-i van. Mit találunk erre nézve az u-chv tudni látni, jej-chv jönni, te-chv enni,tu-chv bemenni, vi-chvvinni és michvadni igékrül?