Nyelvtudományi Közlemények 9. kötet (1872)

Első rész. Szó-tan - 50. Igeragozás 80 - 51. Alanyi ragozás. Egyszerü igetők 80

IGE-EAGOZÁS. 81 Az w-chv-nak 3-dik személye új vagy UV-Q ? nem tudom, mert nem fordul elő. A' jV/-chv-nek 3-dik személye jejv (nag naeren J^'v nag pochemne te fejedelmed jő te hozzád 21, 5.). A' te-chv-nek 3-dik személye teg (9, 11; 11, 19.) A' tu-chv-é tuv (7, 21.); a' vi-chv-é vig (7, 8.); a' mi-chv-d mig (17, 24 sto.). Ezek 3-dik személye tehát: jejv, teg, vig, miy* tuv, 's annyiban rendhagyók az oli-hoz képest. Az (ölen}

ölem)

második és első személyt összefoglalván, a' jejv-nek első személye jejvem és j*jgem (am jejvem, pusmelilem tavamé én jövök = megyek, meggyógyítom őt 8, 7; suj latan amnane, am pel jfjgem pank chuteltuchv tavane hírt mondjatok nekem, én is menjek, fejet hajtani neki 2, 8.) A' jcjgem a' felhozott példának fordítása szerint fog'aló módbeli volna, ha más példák által is igazolfatnék; de nem igen lehet ám igazolni. — A' mig-neh 2-ik személye migen (chun mijén torem mos midőn adsz isten kedviért 6, 2.) : tehát föltehető, hogy az 1-ső személy is migem, annál is inkább, mert a' tárgyi ragozásában mig-l-em adom azt, mig-ta adja azt. — A' vig-nek is 2-ik és 1-ső személyei vigtn és vigem, mert a' tárgyi ragozásban vig-l-em veszem azt, vig-tci veszi azt. 'S minthogy így találjuk, hogy tuv-ov béniegyünk (2Q, 18.) tuv-ne bómentök (5;

20.): azt hiszem a

?

tu-chv igének 2-dik és 3-dik személyeit így tehetjük ki: tuven, tuvem. Az u-chv igén kivül tehát a'legegyszerűbb igetők (jej, te; m;

, vi, tu) egyes számú jelen ideje: jejvem v. jejgem tegem migem vigem tuvem jejven „ jejgon tegen migen vigeu tuven je

j

v

» J

e

Jg

te

g

mi

g

viS

íu

^. Ezekben idáig föltetsző a' g. Mit találunk meg a' többes számbul ? A' jej-ből a' többes szám 3-dik sz. jejvet jönnek (7,15; 8,11.) a te-ből tet esznek (15, 27), a' vi-bül viget vesznek (17,25). Ugyanezen szám 2-dik személye a' mi-bül migne adtok (23, 23), a' vi-bül vigne vesztek, a' tu-b*ul tuv ne bementek (5, 20) ; 1-ső Személye a' tu-bul tuvov, mint láttuk, a'te-bül teve eszünk 6, 31), mi talán te-ev helyett van. Ennél fogva ezek többes száma így foly talán : jej-ov teve migov vigov tuvov jej-ne te-ne migne vigne tuvne NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. IX. fi