Nyelvtudományi Közlemények 9. kötet (1872)
Első rész. Szó-tan - 46. Névmódok; chv igésnév 71
MÓDOK. 71 a' második, a' p~ s, viszonyragokat vészen föl, de birtokragokat nem; a' harmadik a' ne-a, és negyedik, a' m-a mind viszony- mind birtokragokat vészen föl, p. o. olu-chv lenni, ol-p vagy ol-e-p való, ol-ne lévő, ol-e-m volt, lévén. A' jelentő módnak nincs képzője, de két időalakot külömböztet meg, jelent és multat; p. o. ol-e-m vagyok, ol-s-(e)m voltam, valék. A' föltételező módnak képzője az éjszaki nyelvben nu p. o. ol-nu-m volnék, a' déliben ölni volna; de nem fejezi ki időkülömbséget. A' parancsoló módnak sincs képzője, hasonlít a' jelentő módhoz, de időt az sem külömböztet meg. ' Idők. A' mondottakbul világos, hogy csak a'jelentő mód külömböztet. meg idő-alakokat, még pedig kettőt: a' jelent és a' multat. A' jelen időnek nincs képzője, azomban alaki sokfélesége cagy. A' múlt időnek képzője s; alakja egyféle. Szám. A' vogul igének egyes, kettős és többes száma van. Személy. A' vogul igének első, második, harmadik személye van. Igeragozás. Az vagy alanyi, melly a' mód, idő és szám jelölésén kivül csak az alany személyeit fejezi ki, 's alany-tárgyi, melly a' mód, idő és számjelölésen meg az alany személyein kivül a' tárgyat is jelöli. Minthogy az alanyi személyek az ige fogalmával járnak, az alany-tárgyi ragozást röviden csak tárgyi ragozásnak nevezzük. Névi mód. 1) chv igésnév. 46. Ez semmiféle ragokat nem vészen föl; jelentésére nézve a' magyar ni (iát-ni, menni) képzős névi móddal egyez meg, A?
