Nyelvtudományi Közlemények 9. kötet (1872)

Első rész. Szó-tan - 19. Viszonyragok 31

VISZONY-RAGOK. 31 taj kell, ér taj-tal méltatlan, kelletlen, jocht jut jocht-tal a' mi nem juthat; innen va-jocht-tal lehetetlen, os bir os-tal a kinek nincs stb. Származott tulajdonsági nevek lehetnek: alpel és jálpel új, semel fekete, kert bizonyos. A' jejpes sötét bizonyosan így származott: jej éj, jej-p éjü, jej-p-es éjüvé = éjes, sötét, minélfogva az s-ben viszonyitót találnának, mellyet láss a' viszony ragok közt. Viszonyragok. 19. Miután némileg megismerkedtünk a' tárgyi vagy dologi, meg a' tulaj donsági nevekkel, lássuk a' viszonyító ragokat, a'mely -lyek által azok a' mondatba illeszkednek. De a' viszonyító ragok, elöszámlálásánál nem szorítkozunk azokra, a' mellyek rendesen a' tárgy és tulajdonsági neveknél fordulnak elő, hanem felhozzuk azokat is, a' mellyek csak viszonyi neveknél vannak szokásban. A' viszonyi ragok az úgynevezett eseteket (casus) fejezik ki. Ezek általános elnevezése azért bajos a' mi nyelveinkben, mert másban más viszonyi rag lett esetjelelővé. Megnevezésökre a' latin kifejezések elégtelenek, új nevek pedig nem igen találnak tetszésre. Azért a' ki és ho szókat használjuk az esetek jelelösére, s lesz kieset, kié-eset, kinek-eset, hit-eset, hol-eset, honnan-eset stb. a' hányra szükség lesz. 1) t helyben léteit jelent: aul-t mennyben, aul naerlacht mennyországban, Jegipet-t Egyptomban, put-t katlanban, onch put-t szurok katlanban, gyehennában; poch-t nál, oldalt, an sagrep jejv pocht kuji már a fejsze a' fánál, fán, fekszik ; pal-t]oldalt, nál, ma-t. helyen, földön, ton-cuv-t akkor ; ton-t tehát, keur-t benn ; katát kezében, katá keze, kachra-t méhében, kachrá méhe, kachreta-t a' méhében, kachretá a' méhe. — A' chot szó hol jelentésben áll mindenütt, pedig chot-t kellene ; mert chot ho, chot-t ho-1, chote = hova, chot-el honnan. 2) e helyre mozgást jelent, chot-e hová, chot(t) hol, menam? kas cbote ménen megyek akárhová mégy; — el-e elé, el el, ele /