Nyelvtudományi Közlemények 9. kötet (1872)

Beveztés - 6. Persa, arab és török szók abban 11

12 • BEVEZETÉS. tehát ennek is tanúbizonyságait, azaz a' török nyelvekből vett szókat. Ezek azomban háromfélék: perzsák, arabok és törökök. Vájjon a' vogul, szóval az ugor nyelvek valaha közvetlenül érintkezének-e a'perzsákkal, bajos tudnunk : bizonyosabb az, hogy az arab hódítás nem terjedt el hozzájok. Tehát az izlamra tért török népektől kerültek nemcsak a' török, hanem az arab, különösen az iszlám vallásra tartozó szók is, az ugor nyelvekbe, 's míg részletesebben nem tudjuk meg történeteiket, a' perzsa szókat is azon az úton lehet beléjök származtatni. Azért a' szótárban a' fölismert perzsa, török és arab szókat mind így „(tör.) jegyeztem meg, azt akarván ezzel kifejezni, hogy az illető szó a' török nyelv útján jutott a' vogulba. A' perzsa szók közöl nagyon elterjedt használatuak a' nan kenyér és poser vásár, mindkettő a' török és ugor népeknél fordul elő. Nan-nak nevezi a' kenyerei az Új testamentom orenburgi török nyelvű fordítása is (nan-muzni — kenyer-ünket; az oszmanli-törökben: etmeg-ümüzi) ; a' szó megvan az éjszaki és déli vogulban, az osztjákban, zürjánben, votjákban. A' kondai vogulban előforduló poser szó a' perzsa bazár, melly a' török bazár güni = vasárnap kifejezésben is megvan, mint nálunk ; mert a vásár ós vasárnap) egy, 's azt bizonyítja, hogy a' vásár vasárnapon szokott volt lenni, mint általában az ünnepek a' sokadalmak Qgzközlőji a' régi pogány népeknél is. A' vogul nyelvben a' poser csak vásárhelyet jelent, ebben: vis charet, chot charet posert unlenanel ujl vovat tank jurtanel = gyermekek, kik vásáron ülvén hijják társaikat. 11, 16. — Az ünnep pojrem, mi hasonlóképen az iszlami törököktől átvett szó (bajram.) Egyébiránt a' poser, pojrem (bazár, bajram) szóknak vogul kiejtése azt mutatja, hogy a' nyelv az arab, perzsa és török szókat is a maga kiejtése szerint változtatja el. Jelesen az a-t, sokszor o-nak, a' b-t mindég p-nek, a' k-t többnyire ch-nakj -a' d-t pedig t-nek ejti; néha vogul képzőt is ragaszt a' szókhoz, mi nagyon különös. P. o. ochce pénz, akce ; oroch bor arak; choloch nép, arab chalk; tonoch tanú, tör. tanik; tochem nemzetség, tör. dogma születés ; akilim irgalom, akiiimi irgalmaz, mellyet az arab akii okosból alakultnak gondolok, mert Reguly szerint az éjszaki vogulban is akeí, akilm okost,\ jó szivüt teszen, minek ellentéte, ugyancsak