Nyelvtudományi Közlemények 9. kötet (1872)

Beveztés - 7. A vogulnak viszonya a’ magyarhoz, kimutatva a’ számnevek által 13

BEVEZETÉS. 13 Reguly szerint, tusrnen haragos, ellenséges; perzsa düsmen, düsman ellenség. Az akilim m-je nincs az arabban, az vogulos. Az ochces kulcs szóval is fenakadásom van; a' szótárban töröknek adom ki, úgy gondolván, hogy a' török acik, ack áttétel útján alic-ból való, mely akc azután ochc lett a' vogul kiejtésben, 's s vogul képzőt vette fel. A' szó ebben találtatik: nagnane miganem aul ocheeset = néked adom a' mennyország kulcsait, — Nem tudom, vájjon kevesbbé merész-e az ochersom világ vége szónak származtatása. Hogy nem vogu1

, világos; hogy az arab achirzeman = postremum tempusból alakult, előttem nagyon valószinü; achiri zeman = világ vége. Még az asraj ördög szót is bátrabban az arab esrafil-ből lettnek veszem, mi a' halál angyalának neve, — Arab szók még: acél halál ezel; amel dolog amil, népek könyv, irás nebk. Különösebb az esep gondolat, melly az arab haseb — számol, veteget szóból lett, a' votjákban is esep számolás. A' vogul esepl (= valamihez hasonlít, vél, tart valamit) igét is alkot belőle; a' votjákban esep karó tanácskozni, gondolkozni* esep kartek gondolatlan. — Átem ember, arab adem; puti búza, tör. bogdaj stb. 1, De nagyobb érdek talán tudni, millyen viszonyban áll a' vogul a' magyarhoz ? 's mivel azt képzelem, hogy ezen kondai vogul nyelv, mert a' Máté evangéliumát, tehát nagyon ismeretes dolgot közöl, tanulásra legalkalmasabb lehet, bővebben akarok eleve is amaz érdeknek megfelelni. A' viszony világosabb feltüntetésére legelőbb a' számneveket sorolom elő, a' mellyek leginkább hirdetik a' nyelvek rokonságát. Összeállítom pedig az éjszaki, a' kondai vagy déli vogul, azután a' magyar és finn számneveket, mert így nemcsak az általános finn-ugor rokonság, hanem a' különös ugor rokonság is jobban szembe tűnik. De hát mit és miért nevezünk ugornak? Ugor, ogor, uger nevüek azon népek, a' mellyek az avarok feltűnése ólta a Káma és Volga túlsó részeiről Európa dél-nyugati tájaira költöztek vagy rohantak. Úgy nevezik őket a' byzantinus irók Constantinus Porphyrogenetus előtt, úgy a' latin irók is a' X. században, a' kik egykorúak a' magyarok kijövetelével. Ez általános név ragadt azután a' külföldi, tehát szláv, német, római nyelvekben a' magyarokra; a' geographiai Ugoria, Juharia név pedig azután is megmaradt az Ural-tuli ország megjelölésére. Most az ugor nyelvek és népek nevén a' tudomány a' magyarokat, vogulokat, osztjákokat