Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Gr. Kuun Géza: A sémi névszó számviszonyai. 63

78 GR. KUUN GÉZA. nem apadás); feltűnő, hogy ugyan ö az, ki a három mód alapelvének a gyarapodást tartja, s ily módon utóbbi állításával meggyöngíti az előbbenit. Én részemről úgy gondolom, hogy Ibn Ja'ich az idézett helyek elsején egy régibb grammatikai elvet tüntet fel, melynek már maga se értette valódi vonatkozását. Ezen elv a három és négy vagy több mássalhangzóból álló szók különbségén alapszik. A három mássalhangzós szó a könnyebb, a négy vagy több mássalhangzós szó a nehezebb. Az utóbbi beltöbbesében a második szótag megnyújtatik, míg az élőbbemében ily állandó és jellemző gyarapodás nem fordul elé. Ezt a viszonyt akarhatta azon grammaticus kiemelni, kit Ibn Ja'ich meg nem nevezett. A o^^üf JSAAÍ nemiegjes nem lehet hiányos névszó (melynek egyik mássalhangzója hiányzik), mert hiszen az ilyen névszó beltöbbesében kiegészíttetik, nem vonatkozhatik tehát reá a mit Ibn Ja'ich mond : &**s- ^5^ ya*AÍ. A Oj*.iül J-»-U terminus alatt a „nomen trilitterumot" kell érteni, a „nomen quadrilitterum" és a még ennél is több mássalhangzóból álló névszóval szemben, mely itt o^ ^süf w^-nak neveztetik. Ezen arab forrásból merített Derenbourg, — a bennszületett arab nyelvész elfeledtette vele a nyelvtények érthetően szóló tanúságát. Végül Böttchert említem meg, kinek bámulandó éles elméjét nem hiában dicséri a dicséreteiben nem pazar „Literarisches Centralblatt" *). Ezen éles belátás legkülönösebben a nem- és számalakok egyenkénti felszámításánál lesz nyilvános. A munka czíme : „Ausführliches Lehrbuch der hebráischen Sprache von Friedrich Böttcher, nach dem Tode des Verfassers herausgegeben von Ferdinánd Mühlau. Böttcher az arab „plurális fractusnak" megfelelő collectiv-képzéseket a héber nyelv körében is talált, milyenek : ^£3 = faluk, 1JŰJJ1 = pálmák, ü$) = csontok stb. Épen a mily helyes összehasonlítása, oly helytelen azon állítása, hogy a collectivképzést majdnem mindig megnyújtás eszközli. Maga is elismeri, hogy e szabály nem általános értékű, de a kivételeket figyelmére se méltatja. Ezen hibás felfogást Derenbourg-gal osztja. Ennyi elég lesz a tárgyunkkal való foglalkozás történetéről. *) Lásd : Nro. 47, 1867.