Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Gr. Kuun Géza: A sémi névszó számviszonyai. 63

A SÉMI NÉVSZÓ SZÁM VISZONYAI. 71 A táblázat harmadik pontja az egyesszám. Mint láttuk, van két olyan szó, mely csak egyesszámot jelent, t. i. a n'W és Títi*. Ilyen szó kezdetben több lehetett. A névnyelv az egyes fogalmak kifejezésére a homonymák kisebb-nagyobb számát fejtvén ki, ezen eredeti gazdagságból collectivum és az egyesnek külön név is juthatott. A mai népnyelvek is gazdagok hasonértelmű szókban. A *Yít# egyszer eléfordúl Hoseasnál (12—12) többesben, de ekkor is nem „bikák", hanem csillagászati értelmében vétetik. Ezenkivül némely csak egy példányban látott tárgyak, ú. m. nap és hold (t^Ötí^/ Ö^) szintén csak egyesszámokként fordulnak elé. A héber kosmographia még nem ismert „napokat" és „holdakat." A hol azonban a magányosan észrevett tárgy ismétli magát, a számviszony is bekövetkezik, TD3 = „Orion", ^DS ==

53

az Orionhoz hasonló csillagzatok." Harmadszor a személynevek jegyzendők meg a héberben. Egy név több személyt nevezhetvén meg, az arab a nyugati nyelvekkel megegyezöleg a személynevek többesét képezheti, így SJt>Ltc = „az Abdallahok." A béber ezt a többesképzést nem ismeri. A mi nyugati nyelveinkben is bizonyos nevek többesbe nem tétetnek. Minden nép előtt ragyog egy-egy név fényes példaként, melyet az utókor másokkal meg nem oszt s másokra nem ruház. Az előbb említett H^ és "fi# szavak szintén nemiegyesek voltak kezdetben, innét van az, hogy Esaias 7-ik f.-nek 25-ik v.-ben még határozatlanul állnak. Az idézett vers tartalma : D^HH *?31 rbtiüb rra fW "W iw nap Kian &b tmjp "nyaa ^vx Tl'P Üft*}tib) 1\& K. Gr. fordítása szerint: „Azokat a hegyeket pedig, melyeket kapálni kellett volna, de nem kapáltak, a tövis és gaz nem veri fel, hanem barmoknak való hely lészen, és hogy a juhok azt tapodják." Singularissá a nemiegyest foglalatjának közelebbi meghatározása teszi, a mi ötfélekép történhetik, ú. m. 1) mutatónévmás, 2) az egység számneve, vagy ennek alakja, 3) birtoknévmásragok, 4) a névelő hijánya, 5) egynehány külön szó által. A mi az egység alakját illeti, ez a nőnem alakja. Az egység elvont fogalom; a lélek az egyest nemétől, fajától gondolatban választja el, s így támad az egység, a tárgy egyesszáma. Valamint a nemiegyes képzésénél a tárgy körületétől, úgy itt az egyes nemétől választatik el. Az egység alakjának arab neve : 'asma' vahhdatin (= nomen unitatis). Az