Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)
Tanulmányok - Gr. Kuun Géza: A sémi névszó számviszonyai. 63
70 GR. KUUN GÉZA. miegyesét egyesszámmá. Á nyelvhasználat igyekezést mutat, a nemi egyeseket gyűjtő szókként forgalomba hozni. Í"ÍŰ!75 csak ritkán jelent egyes állatot (Neh. 2. 12.). iTH többnyire „állat" gyűjtő értelemben, fi/!^ ritkán „egy hulla." DJ? mindenütt gyűjtő, kivéve némely személynevekben, mint p. o. b^fö^ Ü^ŐJ^' *H§ többnyire „gyümölcsök"; Í17J? ritkán „egy falevél" (Gren. 8. 11); ÍW közönségesen „lombok", egy párszor „egy lomb"; Q'IK „az emberi nem." A hol „egy emberről" van szó, ott az t£^í$ szó fordul elő. Ezen határozottan színező hajlamból támadtak az egyesszámok, a gyűjtőnevek. Még itt külön megemlítendők az anyagnevek. Az anyagnak homogén részekre való oszthatóságánál fogva egyformán szükségtelen az egyes és többes megjelelése. Ezek legtöbbnyire egyesszám alakok, melyeknek nincs többesalakja, mint p. o. 7Í*1!S „vas"; int p"lH/ DJ")5> t|3 „arany" stb. Ott a hol az „egy" és „több darab" kifejezendő, a nyelv a „szám viszony okra" megint reá szorul. Az s - r arab u**^ anyagszónak ismeretesek belsőtöbbesei. A Genesisnek előbb idézett versében eléjön ezen sor: "l## 7-1 •HÖllíll 7$ ttftth Valamint az egyesekben, úgy a népekben is kitűnő előmenetelt jelel az általánoshoz való elérés, a folytonosság gondolata, az összesség fogalma. A mit egy bizonyos faj (species) tapasztalásunk körében már előfordult egyéniségeinél lényeges sajátságnak látunk, azt a még nem látott ezen fajhoz tartozó egyéniségekre is kiterjesztjük. A lélek, ezen rövidebb, vagy bármi hosszú sor egy szóval való kifejezésének égő szükségét érzi, s csak akkor, a midőn e szóra talált, képes arra, hogy általános értékű Ítéleteket kellően kifejezzen. Az okoskodás oda vezet, hová a tapasztalati tudás még el nem érhetett. Ezen inductiót nevezte Bacon „inductio per enumerationem simplicem, ubi non reperitur instantia contradictoria"-nak. Tapasztalati ismereteinket ilyen inductio bővíti. Az összesség fogalmának megszerzésére a külvilág csak az első lökést adja meg. A golyó, a kör, kezdő s végző pontot nélkülözve az összesség képletének látszik. Innen van az, hogy a héber *?£ (jS") a ^J (= hengeríteni) igével szoros rokonsági kapcsolatában áll; — 7v3 tudvalévőleg úgy a héberben, mint az arabban koronát jelent. A „minden" szó birtoknévmással ellátott névszó elé jővén, megszűnik általános lenni, s viszonyossá válik, a birtoknévmásrag meghatározása lesz.