Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1

A MAGYAR ÉS FINN-UGOR NYELVEKBELI SZÓEGYEZÉSEK. 47 — IpF. suolgai, suolgasi lassan, csendesen *). 176. sz.-hoz (jut): || * zürj. jest-: og jestí nem erek rá, nincs időm (He#ocyn.);

jesti'tem meg nem érett, éretlen (map'hjihivL). 192. sz.-hoz (talp) : Ip. tuolpa, tuolpes, IpF. duolbba, duolbas lapos (planm, aeqtms: duolbba giet die flache hand, d. ádnam flaches land). 209. sz.-hoz (tele): || mdE. talaj elég 2

). 227. sz.-hoz (toll): || * zürj. ti'l toll (nepo). 257. sz.-hoz (díj): /. lunasta- 3

)

kiváltani váltságdíjjal (solvto pretio redimere)\észt. lunasta- u. a. \ Ip. lodnas, lodnes váltságdíj (pretium, quo quid redimitur), lodneste- redimere; IpF. lodno- kiváltani (lodnom rut váltságpénz). 283. sz.-hoz (szén): ' || zürj. som szén (carbo). 345. sz.-hoz (ser, sért): IpF. sorbme kár (sérelem; v.ö.f. surma). 350. sz.-hoz (só) : || zürj. sö só (sal), sola sós (salsus). 366. sz.-hoz (süv): IpF. sivjug sógorné (feleségnek nővére). 402. sz.-hoz (nős, nőstény): — IpF. nignalas, Ip. mmeles nőstény (m. lodde nőstény madár). 422. sz.-hoz (nyugodni): || vogD. nuntlant- nyugodni. 428. sz.-hoz (nyű): Ip. navalak, IpF. nivn (nivdnag) moly. noha az kivált az észt, lív és laj>p nyelvekben eltérő' alkalmazást nyert. A kulm, valamint Mm, megfelel a m. honi- szórésznek. ') Ez ellenében a IpF. Miije csak átvett finnességnek mutatkozik. 2) Ennyi nyoma maradt ezen annyira elterjedt tőszónak a mordvinban, hol különben a „plenus"-ra más szó van : páSksa, mdE. peskse; igéje : paíkedetelni, megtelni. 3) Származott ige, melynek alapszavát a Ip.

lodnes (lones) és másrészt a zürj. don}

votj.

dun, oszt. tan és tin tartották fen. (1. a 257. czikket).