Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1

A MAGYAR ÉS FINN-UGOR NYELVEKBEN SZŐEGYEZÉSER. 35 kevés (váhá poika kisfiú) j észt. viihá u. a.; váike, váikese (nom. -kéne) v. veiké, veikese kicsiny \ lív. váki (pl. -kist) kicsiny. || vog. vis, vogD. us kicsiny, fiatal (vis kum, vis né) | mdE. vis­kine, veskine kicsiny, kiskorú ; vesence legkisebbik, legifjobbik ; vezakske kis-újj\cser. cserH. izi kicsiny \votj. ici kevés, kicsiny (ici-men menyasszony) j zürj. eca parvus, parvum \ osztS/öl. ice# húg. 801. öl (ölni: madáre, interficere) : f. viile- fölhasítani, fölvágni (findens disseco, p.o. ventrem pis­cis)\lív. vil (pl. -löd) darab, szelet (kenyér). 802. őr servus *) : f. orja rabszolga (servus perennis, quales quondam erant bello capti) ; szolga, cseléd | észt. orja (nom. ori) u. a.; orja- szolgálni. || votj. var szolga (knecht) ; var ki'sno szolgáló (magd, tkp. szol­ga-nö) \ md. ura, mdE. ura szolga, rab ; mdE. uren (* ure-ni) szolgáló, rabnő. 803. örvény; /. vyöry örvény (vertex, turbó, gyrus) : vyöry- forogni, görögni (volvi, circumagi). 804. öt (ötö-t); ötöd: /. viite (nom. viisi) öt, viidente (nom. viides) ötöd \ észt. viis (gen. vie =/. viiden, vii'en) öt, vies (gen. viendama) ötöd \ lív. víz (gen. vid) öí, vidös (gen. vidönd) ötöd \ Ip. vit, vita, IpF. vit öí; vitád, IpF. vitfad ötöd. || vog. át ó'í, átit öíöc? ; átpen ötven \ oszt. vét öt, vétmet ötöd \ zürj. vit öt; vitöd, vitád ötÖd\votj. vit' Öí: vifáti ötödik\md. vetá, meZ-E". váte öí | cser. vit', viz, cserH. vic, viz öí. 805. öv (öve-t; öves, övezni): /. vyö öv (balteus, cingulum) ; övtáj, derék ; astian vyö abrincs ; vyötta- övezni\észt. vöö öv\lp. auVe, IpF. avve öv. || cser. üstö, cserH. iste (ü-stö, i-8te) öv 2 ) j zürj. jí 00, jial- övez­ni, jíaá- övedzeni (accingi) ; * zürj. íj ó'y. ') Régi magyar szó ; Szent-László 3-dik decretumában : „qui dicuntur evvrek vei servi." Értekezik erről Hunfalvy Pál a NyKözl. V, 267. 272., ki azon­ban az evvrek-tít egyesszámi alaknak veszi. ') A cser. űítö, nézetem szerint, összetett szó : ü-Stö; első része ü = f. vyö, a $tö pedig összevonva ebből : siiStö, cserH. $i$1e „szíj"; iiStö tehát tkp. = „de­rék-szíj." 3*

Next

/
Thumbnails
Contents