Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1

34 BUDENZ JÓZSEF. 794. igyekez-, ügyekez- (igyekezni, igyekszik): Ip. vigge-, IpF. vigga- igyekezni, törekedni (eniti, allaborare). 795. ok- (okni, okik: beleok\k; oktatni); okúim, okos, ok (ókkal móddal: cvm ratione, svo modo, moderate) l

) : Ip. vuokate-, vuokite-, IpF. vuokkade- hozzászokni, beleohm (adsuescere, expertum fieri, vuokatera experientia, habitus) ; Ip. vuokas, vuokes, IpF. vuovas illő, alkalmas, méltó (conveniens, aptvs, dignus) ; Ip. vuokok alkalmas, illő (idonens, aptus, p.o. v. kabmak calceamentum aptum, vuokok ólma vir honestus sive moratus); Ip. vuoke, IpF. vuokke alak, mód (tan vuokai hoc modo; i le tasne vuoke informe hoc est, tkp. nincs ebben vuoke). 796. olló (fiatal bárány, kecske v. öz) : f. vohla olló (fiatal kecske) j észt. vohla (nom. vohl). 797. ón (óno-t, óna-t, ón-t) plvmbum, stannum: j| cser. volne, cserH. vulna ólom, fehér ón\vog. aln ezüst. 798. orv, or (orvo-t, or-t/wr: orozni furán): f varkaha (nom. varas) tolvaj, varasta- lopni \ észt. varga (nom. varas) tolvaj, varasta- lopni\lw. var tolvaj. 799. ostor : | cser. vostor, cserH. vaster vessző \ vog. aster ostor. 800. öcs, öcsé (öcsém) fráter minor natu : /p. uce, uces v. uce, uces, IpF. ucca, ucce kicsiny, kevés ; ucekac, IpF. ucekas v. a. (kisded, infantulus) \f. váhá a

)

kicsiny, ') A némileg szétágazó jelentések kiinduló pontját legjobban még az okos •zóban találjuk meg : okos a gondolat, beszéd, „mely a körülményekhez alkalmazkodik, s melynek részei is következetesen egymásból folynak s egymáshoz illenek"; hasonlóképen okos ember ;

,ki a körülményekhez helyesen alkalmazkodik"; a miszerint okos tkp. „conveniens, aptus, sese adaptans", valamint oktalan „ineptus, absurdus." Innen ok tkp. olyan dolog vagy körülmény, a mely valamely más dologgal egyeztethető, vagy ahhoz ho?zá illő s vele nem ellenkező, s melyből ennél fogva az utóbbi elé is állhatott. Továbbá az okni igében is ugyanazon alapjelentés („alkalmazkodás, hozzászokás'') tűnik ki, ném. „sieti in etwas schicken, sich zurecht finden." 2) A finn

váhá-nek A-ja eredeti sziszegőbol keletkezett (vasa), a mely hangváltozás magában a finn nyelvben is elég gyakran mutatkozik, p.o. mtehe férfi : nom. mies, miesi; h-n illativusi rag, s-n mellett; stb. így megfelel a f.piha udvar, a cser. ^e-nek. — A lív. vááki a. m. váhá-ki (a ki, tkp. kise, dim. képző) ; hasonlóképen az észt vüikese, vaike.